Nem fogadták tárt karokkal tegnap a Magyar Nemzet újságíróit a szcientológia egyház új, hatalmas székházánál. Lapunk a XIII. kerületben berendezett monumentális épületről próbált megtudni részleteket, illetve a szervezet jövendő terveiről is érdeklődtünk volna, ám csupán néhány bizalmatlankodó tagjukkal találkoztunk. Ők annyit közöltek: nincs felhatalmazásuk tájékoztatást adni lapunknak. Annak ellenére, hogy igazoltuk magunkat, egyre többen gyűltek össze az ingatlan kertjében, és kétkedve figyeltek bennünket. Azt sem nézték jó szemmel, hogy fényképeket készítünk az amerikai stílusú székházról, és akadt közülük, aki bennünket kezdett fotózni. Ezután pedig egyértelművé tették, hogy nem látnak szívesen: egymás után engedték le az épület ablakain a redőnyöket. Bár sebesen igyekeztek „lezárni” az épületet, az kiderült, hogy feltehetően óriási pénzeket költöttek az ingatlan felújítására.
Az egyház jelenleg a budapesti Paulay Ede utcában, szerényebb körülmények közt székel. A Váci úti kolosszális ingatlant a földhivatali dokumentumok szerint 2013-ban vásárolta meg a Szcientológia Vallási Egyesület Központi Szervezete. A megjelent hírek szerint 15 évig tartott, amíg összegyűjtötték a közel egymilliárd forintot, és a Duna Plázával szemben megvásárolták az új székházat. Miután az épületnél nem jártunk sikerrel, az ügyben levélben is megkerestük a Szcientológia Egyház Vallási Egyesületet.
A szervezet azt írta, az ingatlant azért vásárolták meg, mert az előző székhelyüket kinőtték. Ugyanakkor azt nem árulták el, hogy pontosan mennyibe került a székház, ám az kiderült, hogy a beruházás a szcientológia híveinek adományaiból jöhetett létre. Közölték, az ingatlan biztosít majd helyszínt minden olyan tevékenységnek, amely a „szcientológia vallási és társadalomjobbító tevékenysége keretében zajlik”. Elsősorban a mindennapi élet problémáinak megoldásáról tanulhatnak az érdeklődők – családi élet, személyes boldogság, munkahelyi és közösségi élet –, illetve vallási tanácsadásban részesülhetnek. Hangsúlyozták, hogy az épület nyitva áll majd a civil közösségi csoportok és más vallások számára is. A szervezet szerint egyelőre nincs hivatalos időpontja a székházmegnyitónak, ám telefonon elmondták, május 21-én vagy 28-án várható az ünnepélyes átadás. Ez egyébként nagy esemény lesz, közölték: „Magyarország minden részéről érkező több ezer szcientológus mellett a világ számos pontjáról várjuk azokat a vendégeket, akik támogatásukkal hozzájárultak az épület megszületéséhez.”
A szcientológia a rendszerváltás időszakában, 1989-ben jelent meg először Magyarországon Dianetika Egyesület néven, hogy kiadja az egyházalapító amerikai sci-fi író, L. Ron Hubbard filozófiáját összefoglaló, Dianetika című könyvét. A magyar egyháztörvény liberális szellemiségét kihasználva, 1991-ben végül megalakult a Magyarországi Szcientológia Egyház – a szervezet így már állami támogatással folytatta terjeszkedését Magyarországon. A rendszerváltó politikusok annak ellenére adták meg nekik az egyházjogi státust, hogy számos nyugati országban évtizedek óta botrányok kísérték a tevékenységüket. Az Egyesült Államokban a szervezet ellen több nyomozást is folytatott az FBI, tizenegy vezető szcientológust el is ítéltek.
A magyar politikusoknak mégis évek kellettek, hogy felismerjék a szcientológia sötét oldalát. 1993-ban az Országgyűlés aztán destruktív szektának minősítette a szervezetet, és megvonta tőle az állami támogatást. A nyugatias, sikerorientált gondolkodást, az üzleti életben hasznos manipulációs technikákat oktató egyház azonban a szocializmusból kilábaló Magyarországon gyors népszerűségre tett szert, közpénz nélkül is sikeres vállalkozássá vált. Ezután a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal (az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje) több évkönyvében is utalt rá, hogy az egyház nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. Az elhárítás 1999-es kiadványában a társadalomra veszélyes mozgalmak közt írt egy vallási köntösben megjelent szervezetről, amely „a gyanútlan polgárok hiszékenységét kihasználva, mentálisan és gazdaságilag függővé téve őket próbál minél nagyobb befolyást szerezni”. Az elemzés szerint a szervezet azért jelent nemzetbiztonsági kockázatot, mert a tagjai gazdasági erejük és társadalmi befolyásuk növelése érdekében „tudatosan törekednek a politikai és a gazdasági hatalom megszerzését biztosító pozíciók kialakítására, és teológiai tanításaik csak leplezik a gazdasági és politikai célokat”.
A szervezet egyik hazai vezetőjével, Bonyai Péterrel 2011-ben a Heti Válasz készített interjút, ebben arról beszélt, hogy vezetőként milyen törvényellenes ügyletekben vett részt. Közölte, a tagokról a szervezet aktát vezet, amiben többek között kompromittálásukhoz szükséges információkat gyűjt.
