Lehet népszavazás a kötelező betelepítési kvóta kérdésében

A Kúria elutasította az NVB hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat.

A kormány által kezdeményezett és most jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A kormány képviseletében Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyújtotta be a népszavazásra javasolt kérdést hitelesítés céljából az NVB-hez, amely február 29-én hitelesítette. A hitelesítő határozattal szemben négy felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához, amely keddi ülésén elbírálta és elutasította őket. A bíróság helybenhagyta az NVB hitelesítő döntését, így lehet népszavazást tartani a kötelező betelepítési kvótáról.

A Kúria határozatát közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és a közzétételt követő öt napon belül a Nemzeti Választási Bizottság elnökének tájékoztatnia kell róla az Országgyűlés elnökét.

Április közepén Orbán Viktor miniszterelnök tíz pontból álló javaslatot tett közzé az Európai Unió külső határainak és az EU-n belüli szabad mozgásnak a megvédése érdekében, míg a Jobbik a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás helyett az alaptörvényben rögzítené, hogy a parlament hozzájárulása nélkül nem lehet nem magyar állampolgárok betelepítését előírni.

A kormány álláspontja szerint Brüsszel helyett csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak egy országban élni – mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatóján a Kúria keddi döntésére reagálva.

Rogán Antal közölte: az Országgyűlés akár már a jövő héten határozhat a népszavazás elrendeléséről és a szükséges anyagi források biztosításáról is. A miniszter szerint előreláthatólag szeptemberben vagy október első napjaiban lehet megtartani a referendumot. A politikus azt is mondta, hogy a kormány népszavazási kezdeményezését a Kúrián megtámadó szocialisták és liberálisok „ma is bevándorláspárti álláspontot képviselnek”. Ha rajtuk múlna, megadnák a kényszerbetelepítés jogát Brüsszelnek – fogalmazott.

Jávor Benedek tudomásul veszi a Kúria kvótareferendumra vonatkozó döntését, ugyanakkor fenntartja azt az álláspontját, hogy a kérdés érinti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. A PM színeiben politizáló EP-képviselő kedden azt közölte az MTI-vel, hogy bel- és igazságügyi kérdéseket – köztük a bevándorlást – az unió és a tagországok közötti osztott hatáskörben kell szabályozni. Értékelése szerint a Kúria szűk körűen értelmezte a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát. Az ellenzéki politikus szóvá tette azt is, hogy a betelepítés nem jogi fogalom, így a népszavazási kérdés nem egyértelmű.

Jávor Benedek megjegyezte: bízik abban, hogy a Kúria koherens marad a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát illetően akkor is, amikor pártja paksi atomerőművel kapcsolatos népszavazási kérdéséről kell dönteni.

A Kereszténydemokrata Néppárt üdvözli a Kúria döntését. A kisebbik kormánypárt közleményében kiemelte: a bevándorlás olyan méreteket öltött az elmúlt időszakban, amely, ha ellenőrizetlenül és korlátok nélkül történik, „átalakítja kultúránkat, megváltoztatja azt az Európát, amelyért felelősek vagyunk, és amelynek szellemi javait őriznünk kell”. Hangsúlyozták, rendkívül fontos, hogy ebben a Magyarország hosszú távú jövőjét befolyásoló kérdésben megismerjék a magyar lakosok véleményét.

A KDNP álláspontja világos: nem engedhető meg, hogy külső, brüsszeli nyomásra migránsok szervezett letelepítésére kerüljön sor Magyarországon – írták, hozzátéve: azt vallják, minden nép maga dönthesse el, akarja-e nagy létszámú, alkalmazkodni nem tudó és akaró csoportok betelepítését az országába. Ennek végleges tisztázására lesz megfelelő eszköz és üzenet a népszavazás – rögzítették.

Az Együtt elnöke törvényellenesnek tartja a Kúria kvótareferendumra vonatkozó döntését, és a népszavazás bojkottjára buzdít. Szigetvári Viktor közleményében szégyenletesnek nevezte, hogy a Kúria kimondta: lehet népszavazást tartani a kötelező betelepítési kvóta ügyében. Szerinte az is felháborító, hogy a testület létezőként kezelte a migránsok elosztását.

„Orbán Viktor történelmi bűnt követ el, mert valójában nem a betelepítési kvóta, hanem Európa ellen akar népszavazást” – értékelt az ellenzéki politikus. Szerinte a kormányfő „putyini kottából énekel”. Az Együtt elnöke a hatályos jogszabályokkal és a magyar joggyakorlattal ellentétesnek tartja, hogy nemzetközi szerződést érintő, „nem egyértelmű” kérdésben írjanak ki népszavazást.

A Demokratikus Koalíció Európa-ellenesnek tartja a Kúria által jóváhagyott kvótareferendumot, ezért az Együtthöz hasonlóan bojkottálni fogja a népszavazást, és arra kéri a választókat, hogy ne menjenek el voksolni.

A DK szóvivője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „Orbán Viktor népszavazási kérdése” hazug kérdés, amely valójában nem ezer ember befogadásáról, hanem európai uniós tagságunk felmondásáról szól. A „hazug referendum” azt akarja elhitetni, hogy „létezik ingyenebéd, hogy lehetünk potyautasok az EU-ban, hogy a markunkat tartva húzhatjuk ki magunkat a közös feladatok alól” – fogalmazott Gréczy Zsolt, hozzátéve: ilyen út nem létezik. Bojkottjukról beszélve kijelentette, hogy „aki távol marad, az Európára szavaz”.

Az ellenzéki párt szégyennek tartja, hogy az az Orbán Viktor, aki egyszer azt mondta, hogy több millió bevándorlót kell befogadnunk a gazdasági növekedéshez, ma ezer bevándorlóra hivatkozva léptetné ki Magyarországot az EU-ból – jelentette ki.

A Magyar Liberális Párt (MLP) az Alkotmánybírósághoz fordul. Közleményük szerint arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy védje meg a népszavazás intézményét, „ne asszisztáljon a Fidesz propagandájához”, és ne hagyja, hogy olyan kérdésben írjanak ki népszavazást, amely kizárólag a kormánypárt pártpolitikai érdekét szolgálja, illetve „tovább mélyítheti a kormánypropaganda által gerjesztett gyűlöletet” a menekültekkel, idegenekkel szemben.

A Liberálisok megdöbbentőnek tartja, hogy a Nemzeti Választási Bizottság hitelesített egy olyan kérdést, amelynek semmi értelme nincs, és ezt a hibás döntést a Kúria is megerősítette. Az MLP szerint az Európai Unióban nem ismerik a kötelező betelepítés fogalmát, így érthetetlen, hogyan engedhette most a Kúria is, hogy erről a kérdésről népszavazás legyen.