„Bár rövid távon a bevándorlás valóban negatív hatással lehet a fogadó ország állampolgárainak bérszintjére és foglalkoztatottságára, hosszú távon a migrációhoz történő alkalmazkodás figyelhető meg” – erről Csillag Márton, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető elemzője beszélt az eredmények ismertetésekor. Az adatokból kitűnik, hogy ha tíz százalékkal emelkedik a bevándorlók száma egy ország munkaerőpiacán, az nagyjából egy százalékkal nyomja le a béreket és ugyanennyivel csökkenti a helyiek foglalkoztatottságát.
Fontos azonban, hogy a bevándorlók és a helyiek hasonlóan képzettek-e, valamint hogy kulturálisan mennyire állnak közel egymáshoz. Norvégiában például sokkal nagyobb hatással vannak a más skandináv országból érkezők, mint mondjuk a közel-keletiek. Törökországban viszont a szír menedékkérők igencsak nagy galibát okoztak, az adatok szerint tíz szír munkakereső megjelenése esetén három török veszíti el állását.
Az is igaz ugyanakkor, hogy ha egy munkaerőpiac kellően rugalmas, az átlag helyi munkakereső pedig megfelelően képzett, a rendszer alkalmazkodni tud nagyszámú, képzetlenebb bevándorló megjelenése esetén is. A hazai munkások ugyanis ebben az esetben „átvándorolhatnak” komplexebb, nagyobb tudást igénylő munkakörökbe, ami végül jól is elsülhet, hiszen ezért az addiginál jóval kedvezőbb fizetést kaphatnak. Mindez jól mutatja, hogy miért demagóg a kelet-európai munkavállalókat okolni a brit munkanélküliségért.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!