Harc az új titkosszolgálatért

A kormánypártok eddig azt állították, teljes az egyetértés a kabineten belül. Most mégsem így tűnik.

A tibek azért különleges, mert a legtöbb állami szerv adatbázisára rálátna, beleértve a rendőrséget és a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Az Országgyűlés előtt fekvő – és az ellenzék által is támogatott – javaslat szerint a tibek felügyelete a belügyminiszterhez tartozna, ám lapunk már korábban beszámolt róla, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is szemet vetett rá.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának készített, lapunk által megszerzett módosítási javaslat ennek szellemében írná át az eredetit. A legszembetűnőbb változtatási szándék, hogy a tibek rendszerébe betekinthetne – a megfelelő hozzáférési jogosultsággal felruházott munkatársak mellett – a miniszterelnök is.

Emellett hozzáférhetne az adatokhoz a polgári hírszerzés irányításáért felelős miniszter, vagyis Lázár János. Az ugyanakkor nincs indokolva egyik esetben sem, hogy miért kapnák meg ezeket a jogokat. Az igaz, hogy a tibek felügyeletét továbbra is a belügyminiszter gyakorolná, de hatalmi szempontból lényeges kérdés, hogy ki milyen információkra, adatokra lát rá. A módosítási szándék már csak azért is érdekes, mert korábban Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke még azt állította, pusztán technikai változtatások várhatók a törvénycsomagban.

Tegnap délelőtt a módosító javaslat a törvényalkotási bizottság elé került volna, azonban – csakúgy, mint két héttel ezelőtt – ezúttal is az utolsó pillanatban levették a napirendről. Az ülés előtt ugyanis informális egyeztetés zajlott az ellenzéki pártok és a kormányoldal képviselői között, és azon egyértelműen kiderült, hogy az ellenzék egyáltalán nem támogatja az új elképzeléseket, pedig rájuk is szükség lenne, hogy a parlamenti szavazáson meglegyen a kétharmados többség. Úgy tudjuk, hogy a tárgyaláson a megjelent államtitkárok nem is tudtak érdemben válaszolni az MSZP-s és LMP-s politikusok kérdéseire. Ez utóbbi is jelzi, hogy még a kormányban sincs teljes egyetértés a tibek kapcsán. Ezért – úgy tudjuk – a ma reggeli kormányülésen is szó lesz a kérdésről, majd a délelőtti órákban ismét a törvényalkotási bizottság elé kerül a törvénycsomag.

A jobbikos Mirkóczki Ádám lapunk kérdésére tegnap szakmaiatlannak nevezte az új terveket, és leszögezte, hogy nem tudják támogatni a javaslatot, ha benne marad a miniszterelnök és Lázár János hozzáférése a tibek rendszeréhez. Ez ugyanis szerinte olyan hatalmi koncentrációt eredményezne, ami megengedhetetlen. – Jól látszik, hogy valójában nem a terror elleni küzdelem a fontos a Fidesznek – mondta a politikus, szerinte hatalmi játszma zajlik, mert mindenki minél több titokhoz szeretne hozzáférni.

Az MSZP-s Molnár Zsolt megkeresésünkre az eljárást is kifogásolta. Felháborítónak nevezte, hogy érdemi módosítás érkezik azután, hogy a parlamenti frakcióval rendelkező pártok egyhangúlag támogatták a terveket, lezajlott a törvényjavaslat vitája, és két bizottság is támogatásáról biztosította. – Ezzel gúnyt űznek a törvényhozásból – fogalmazott a politikus, hozzáfűzve, hogy ez már visszaélés a házszabállyal. Az LMP-s Schiffer András kérdésünkre ugyancsak azt fejtette ki, hogy az eredeti javaslatra igent mondtak, lényegi változásokat már nem tudnak támogatni. Szerinte ahhoz képest, hogy korábban a kormány az ellenzéket támadta azzal, hogy felelőtlen és a terroristák pártján áll, most éppen ő maga az akadálya egy terrorellenes javaslatcsomag elfogadásának.

A Magyar Nemzet már korábban beszámolt róla, hogy a terrorellenes javaslatcsomag hetek alatt, többkörös ötpárti egyeztetés után öltött végső formát. A Belügyminisztériumban lezajlott egyeztetéseket még az ellenzéki pártok is mindig dicsérték, és kiemelték, hogy milyen konstruktív a tárca hozzáállása. A tárgyalássorozat eredményeként a Jobbik, az MSZP és az LMP is szinte kivétel nélkül érvényesíteni tudta akaratát.

A mai kormányülésen Orbán Viktor dönteni akar a háttérintézmények sorsáról, „remélem, a minisztertársaim hagyják végre” – ezt mondta tegnap Lázár János a Magyar Nemzet bürokráciacsökkentésre vonatkozó kérdésére. Szerinte csak az ágazati lobbik gondolnak olyat, hogy ha nincs Országos Egészségbiztosítási Pénztár, akkor nincs egészségügyi finanszírozás, de „ez egy régen meghaladott, buta álláspont”. Arra a felvetésre, hogy ha csak most születik döntés, reális-e, hogy július 1-jétől életbe lépnek a változások, úgy fogalmazott: alapvetően tartható lesz a dátum. Szerinte egyébként a háttérintézmények átalakításáról születtek hatástanulmányok, ezek némelyike nyilvános lesz. Lázár Jánostól azt is szerettük volna megtudni, hogyan áll a gyöngyösi gyermekhalál kapcsán a gyermekvédelmi törvény esetleges módosítását előkészítő szakmai előterjesztés. Mint mondta, jelenleg belső kormányzati szakmai egyeztetések folynak arról, hogy van-e joghézag. Kérdésünkre, hogy mi lesz a 2015-ös milánói világkiállításon felállított magyar pavilon sorsa – amit május 31-ig el kellett volna bontani, de ez nem történt meg –, úgy válaszolt: még nem döntött a kormány a kérdésben. (H. M.)