A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott indítvány alapján felállítanának egy, a titkosszolgálatokat és egyéb rendvédelmi szervezeteket koordináló intézményt. A TIBEK feladata az előterjesztés szerint az alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról.
Tehát a terrorelhárítást koordináló szuperhivatal jönne létre, amely a magyar titkosszolgálatok információit, munkáját fogná össze ezen a téren. Így a honvédelmi miniszter által felügyelt katonai szolgálatokét, a Lázár János felügyelete alá tartozó hírszerzését (Információs Hivatal), illetve a belügyminiszter által felügyelt, egyebek mellett a kémelhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatalét, valamint a lehallgatásokat végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálatét.
Láthatóan nem mindenki tetszését nyerte azonban el az elképzelés, hogy az eddig több miniszter alá tartozó szervezetek információit egy helyen, egy Pintér Sándor által vezetett hivatalban futtassák össze.
A korábbi tervekkel ellentétben ezért a különböző tárcák által felügyelt szolgálatok a javaslat szerint már nem adnak automatikusan adatokat a TIBEK-nek, ehhez a polgári Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulása is szükséges lesz. Erről előző pénteken állapodtak meg az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának tagjai. Némileg tehát sérül a belügy fennhatósága, ugyanis az adattovábbításról az adott szerveket felügyelő minisztereket, jelesül – és jelen pillanatban – Lázár Jánost, illetve Simicskó Istvánt is tájékoztatni kell.
Kérdés, így mennyi értelme lesz az új szervezetnek.
Korábban felmerült az is, hogy a TIBEK felügyelete a Lázár János irányítása alatt álló Miniszterelnökséghez kerülne, a háttérben pedig többen is Lázár és Pintér közti rivalizálást sejtettek. Csakhogy ez a verzió meghiúsította volna a javaslat mögötti konszenzust, a Jobbik és az LMP ugyanis jelezte, hogy nem tudják támogatni az elképzeléseket abban az esetben, ha a TIBEK mégsem a Belügyminisztérium, hanem Lázár kabinetje alá tartozna.
Márpedig a módosítás keresztülviteléhez a kormánynak szüksége van az ellenzék támogatására is, bizonyos elemei ugyanis kétharmados többséget igényelnek, a Fidesz–KDNP-nek pedig már nincs minősített többsége az Országgyűlésben. Úgy tűnik azonban, a vitás pontok kikerültek a javaslatból, így minden jel szerint megszavazzák kedd reggel az új szerv felállítását.
A módosításról a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is pozitív véleményt fogalmazott meg. Péterfalvi Attila emlékeztetett: a Belügyminisztérium a hivatala észrevételeit beépítette a javaslatba.
Az MNO által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő alapvetően két feltételt említett meg, amelyen az új szervezet sikeressége múlhat. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja szerint a TIBEK számára kulcsfontosságú elérni, hogy a többi szolgálat valóban megossza vele az összegyűjtött információkat. A másik kérdés, hogy a külföldi partnerek mennyi adatot szolgáltatnak majd az új intézménynek, ebben szerinte segíthetnek a különféle szolgálatok már bejáratott kapcsolatai.
Tálas hasznosnak látja a TIBEK-kel megvalósuló integrációt, amelynek sikeressége esetén példát is mutathat Európa más országainak, jelenleg ugyanis nem igazán találni hasonló szerveződést az unió tagállamaiban. Az átszervezés szempontjából is jól jön, hogy hazánk terrorfenyegetettsége kisebb mértékű, mint a nyugat-európaiaké, így kevesebb zökkenőre számíthatunk. Hasonló központosítást vezényeltek le az Egyesült Államokban is a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után, és sok szakértő úgy látja, európai uniós szinten is szükség lenne egy terrorelhárítást koordináló közös szervre.
Érdekesség, hogy – ahogy arra néhány napja a Magyar Nemzet is emlékeztetett – Pintér Sándor belügyminiszter még 2011 novemberében létrehozta volna a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot, vagyis a NIBEK-et. Az akkori „szuper-titkosszolgálat” lényegesen magasabb szintű jogköröket birtokolt volna a most tervezett TIBEK-nél, ám ez a Fideszen belül többeknek nem tetszett, az ötlettel nyíltan szembeszegült Kövér László házelnök, illetve Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának akkori elnöke. A NIBEK felállítását végül elvetették.
