A legnagyobb javulás a szürkehályog-műtétek várólistái esetében tapasztalható, ott ugyanis 2013-hoz képest a negyedére csökkent a tervezett várakozási idő. A három évvel korábbihoz képest most 255 nappal hamarabb kerülhetnek sorra a betegek; az átlagos műtéti várakozás jelenleg 110 nap az országban. A májusi adatok szerint ezen a várólistán szerepel a legtöbb beteg, összesen 11 944 személy.
A friss elemzésből kiderül az is: a gerincstabilizáló műtétek esetében 2015 áprilisára negyedével, 2016 májusára pedig már közel a felére csökkent a várakozási idő 2013-hoz képest. Ezeknél a beavatkozásoknál a páciensek tervezett várakozási ideje átlagosan 357 nappal lett rövidebb, így most körülbelül 354 nap után kerülhetnek sorra. Ez még mindig nagyon hosszú idő, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy korábban még ennél is többet kellett várni, mire valakit betolhattak a műtőbe. Azért, hogy három-hat hónapon belül elvégezzék a szükséges műtéteket, a tavalyi hatmilliárd forintos keret után idén további ötmilliárdot különített el a költségvetésből a kormány.
Májusban 586 olyan pácienst jegyzett az OEP, akik gerincstabilizáló műtétre várnak.
A leghosszabb ideig, jelenleg átlagosan 442 napig a térdprotézis-beültetésre kell várni, de ezen a területen is sokat javult a helyzet a három évvel ezelőtti adatokhoz képest. Idén májusra átlagosan a felére csökkent a tervezett várakozási idő, így 3 év alatt 336 nappal rövidültek ezek a várólisták. Tavalyhoz képest is javítottunk, ugyanis míg 2015 áprilisában még csupán 10 százalékpontos volt a csökkenés, addig ez 2016 májusára már 50 százalékpontosra emelkedett. Jelenleg egyébként 6308-an várnak térdprotézisműtétre.
A csípőprotézis-beavatkozások körében is változott a helyzet az elmúlt két-három évben, ezeket a műtéteket az intézmények átlagosan 153 nappal végzik el előbb, mint 2013-ban, így körülbelül 358 nap után kaphat majd új protézist az az 5505 beteg, akinek erre szüksége van.
A nyilvántartás szerint egyébként jelenleg összesen 32 917-an szerepelnek a várólistákon. A rendszer emellett elkülönítve tartja nyilván a műtétre előjegyzett betegeket is, ők jelenleg 6355-en vannak. Az előjegyzés nem tekinthető várólistának, mivel ezekben az esetekben a beteg a kiadható legkorábbi műtéti időponthoz képest – saját döntése alapján – később kéri a műtét elvégzését.
A várólisták alakulása mindemellett régiónként is változó. Ahogy arról lapunk korábban már beszámolt, míg a Dél-Alföldön 141 napot kell várni egy térdprotézisműtétre, addig ugyanerre a Dél-Dunántúlon átlagosan már 366 napot. A csípőprotézis-műtét esetében a szegedi kórházban körülbelül öt hónap a várakozási idő, ezzel szemben a pécsi kórház betegei átlagosan 1 év 2 hónap alatt kerülhetnek sorra. Ugyanakkor az elmúlt két hónapban a helyzet itt is sokat javult, ugyanis március elején a pécsi kórházban még 2 év 4 hónap volt a várakozási idő erre a beavatkozásra.
A területi különbségekkel kapcsolatban Rudner Ervin, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja korábban lapunknak arról beszélt, a várakozási idő hosszát általában a kórházak helyi viszonyai határozzák meg. – Az operáló orvosok kapacitása, a tárgyi feltételek, a műtőhasználati korlátok és a finanszírozási problémák mind befolyásolják a várólisták hosszát. Fontos megvizsgálni a helyi okokat, és kivitelezhető megoldási javaslatokat kell tenni a mutatók javítására. Ha erre nincs mód, akkor kétséges, hogy ezeket a műtéteket egyáltalán lehet-e, kell-e ezekben a kórházakban végezni – közölte Rudner Ervin.
