Nagyot bukhatnak a kamupártok

Benne van a visszaélés lehetősége a levélszavazásban. Törvénymódosítással lehetne orvosolni a helyzetet.

A regisztráció megismétlésével kapcsolatban a szakember elmondta: nyilvánvaló, hogy minden egyes aktus adminisztratív akadályt jelent, tehát biztosan nem lesz százszázalékos a regisztráció megerősítése. Azt a kockázatot azonban nem lehet egy választás előtt vállalni, hogy esetleg tízezres nagyságrendben kerüljenek levélcsomagok olyan emberek kezébe, akik visszaélhetnek az elhunytak adataival, szavazólapjával – húzta alá.

A pártok kampányfinanszírozásának módosításával kapcsolatban László Róbert közölte: már 2013-ban felhívták a figyelmet arra, hogy a törvény ebben a formában kamupártok burjánzásához vezet majd, és közpénzek milliárdjait nyúlhatják le teljesen ellenőrizetlen módon. A 2014-es választás aztán bebizonyította, hogy ez így is történt – tette hozzá.

„Ha az egyéni kerületi jelölteknek – amennyiben nem érték el a két százalékot – vissza kell fizetniük az egymillió forintos támogatásukat, fizessék vissza a pártlisták is! Ha bebizonyosodik, hogy nincs semmilyen politikai támogatottság mögöttük, semmi okunk a támogatásukra” – magyarázta a szakember.

Emellett szükség lenne arra is, hogy a pártok – csakúgy, mint jelenleg az egyéni jelöltek – kincstári kártyán kapják meg a központi kampánytámogatást, mivel jelenleg csak átutalják az összeget a számlájukra, és csak nagyon lazán ellenőrzik a költéseiket. Éppen ezért a pártlistákkal szemben ugyanazt a szigorú elszámolási kötelezettséget kellene megkövetelni, mint az egyéni jelöltektől. „Ha ez a három változtatás megvalósulna, valószínűleg elejét vehetnék a kamupártok burjánzásának, ráadásul jóval olcsóbban és átláthatóbban lehetne megoldani a kampányfinanszírozást” – foglalta össze László Róbert.

A szakértő a külföldön tartózkodók levélben szavazásán is változtatna, mivel szerinte semmilyen alkotmányos indok nincs arra, hogy a lakcím megléte alapján diszkriminálják a magyar állampolgárokat. „Az Ab azonban – komolyan vehetetlen érveléssel – konzerválta az indokolatlan megkülönböztetést” – jelentette ki.

„A módosítás egy korábban is ismert és jelzett probléma korrekciója – vagyis a kormány egy saját maga által teremtett problémát orvosolt. Nehéz más okot találni a változásra, mint azt, hogy a kormányoldal úgy véli: a bizniszpártok nem hoztak politikai hasznot” – vélekedett az ügyről Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.

Egyébként a 2014-es országgyűlési választáson a 44 országos listából 13 esetben utasították el a nyilvántartásba vételt – derül ki a Nemzeti Választási Iroda honlapján közzétett nyilvános adatokból. A nemzetiségi listákat nem számítva összesen 14 párt ért el két százalék alatti eredményt: az Összefogásra például 6552, az Új Dimenzió Pártra (ÚDP) 2100, az Új Magyarország Pártra (ÚMP) mindössze 1578 ember szavazott.