Rogán a magyarok nevében üzent Brüsszelnek

A politikus reménykedik, hogy Brüsszelben nemcsak a britek, de a magyarok hangját is meghallják.

A miniszter az egyesült királyságbeli népszavazással kapcsolatban kijelentette: a britek úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból, ráadásul talán még annál is nagyobb többséggel, mint amekkorára korábban számítani lehetett. A döntés egyértelmű, és nem valószínű, hogy a brit politikában ezt bárki megkérdőjelezhetné – jelentette ki.

Úgy fogalmazott, reménykedni kell abban, hogy Brüsszelben is meghallják a britek hangját, és nemcsak a britekét, akik úgy döntöttek, hogy elegük van, és kilépnek az unióból, hanem azokét is, akik belül akarnak maradni, csak változásokat szeretnének, mint például a magyarok. Rogán Antal szerint egyebek között azért is döntöttek a britek a távozás mellett, mert elegük lett az EU bevándorláspolitikájából, abból, hogy Brüsszel sok hatáskört központosítani akar, és el akarja venni a tagállamoktól a döntések jogát.

Az Egyesült Királyságban tartott népszavazás legfontosabb tanulsága, hogy „Brüsszelben meg kell hallani az európai polgárok hangját”, és oda kell figyelni az emberek véleményére, mert nem lehet az Európai Uniót és a tagállamokat az emberek ellenében kormányozni – hangsúlyozta.

Ahogy a britek üzentek, úgy a magyarok is tudnak üzenni Brüsszelnek, mégpedig azt, hogy nem veheti el Magyarországtól a tagállami jogokat – hangsúlyozta. A magyarok akarják eldönteni, hogy kikkel élnek együtt a saját országukban, tette hozzá. A kényszerbetelepítés elleni népszavazás arról szól, hogy a magyaroknál legyen a döntés joga – jelentette ki. Hozzáfűzte ugyanakkor: a jövőnket az EU-n belül képzeljük el, ebben egyetértés van a politikában és a polgárok körében is.

A miniszter kifejtette: a brit kilépés – hasonlóan a belépéshez – nem egy nap alatt történik, sok szabálytól függ, legalább kétéves folyamat, ezért rövid távú következményekkel nem kell számolni. Legfeljebb arra kell odafigyelni, hogy egy ilyen döntés lehetőséget ad azoknak, akik az unió gazdaságát és valutáit akarják támadni, tette hozzá. Vannak spekulánsok, akik ilyenkor rögtön lecsapnak, „erre nekünk is és másoknak is figyelni kell” – emelte ki.

Hosszú távon azt kell eldönteni, és ez a legfontosabb kérdés, hogy Nagy-Britannia kilépésével milyen unió következik. A magyar kormány szerint új szabályozásra van szükség, meg kell reformálni az Európai Uniót – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap az MTI-vel közölte: hétfő reggel a közép-európaiak megkezdik „az európai kabát újragombolását”, Prágában visegrádi külügyminiszteri találkozó lesz, majd a tárcavezetők német kollégájukkal egyeztetnek. Ezt követően Varsóban a lengyel külügyminiszter javaslatára összeülnek azon európai uniós országok külügyérei, amelyek nem az alapító tagállamok közé tartoznak. Egyelőre a közép-európai országok részvétele a biztos ezen a tanácskozáson – tette hozzá. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar álláspont az, hogy ideje lenne Európában befejezni a britek és a brit kormány kritizálását, a britek döntését tiszteletben kell tartani, csak ők mondhatják meg, hogy milyen jövőt szánnak Nagy-Britanniának. Ezért haladéktalanul abba kell hagyni európai szinten a britek és kormányuk bírálását – magyarázta.

Úgy fogalmazott, a kilépésről szóló tárgyalásokat illetően „a hisztériát végre magunk mögött kellene hagyni”. Ez nem bürokratikus kérdés lesz, ezért a kilépési tárgyalások megkezdésének sürgetése helyett az uniónak azzal kellene tisztába kerülnie, hogy mit is akar képviselni és elérni az egyeztetéseken – mutatott rá. Hozzátette: nem az a lényeg, hogy mikor kezdődnek meg a tárgyalások, hanem az, hogy akkor kezdődjenek meg, amikor az EU már pontosan tudja, mit akar.

Szijjártó Péter szerint Közép-Európának különösen fontos a szerepe, mert komoly érdekei vannak, amelyeket képviselnie kell a kilépési tárgyalásokon. A közép-európai országoknak nagyon szoros a gazdasági együttműködésük Nagy-Britanniával, továbbá több százezer közép-európai dolgozik az országban – közölte. Kiemelte: ezért nem mindegy, hogy a kilépési tárgyalásokon a gazdasági kapcsolatokra és az ott dolgozó közép-európaiakra vonatkozóan miként alakulnak a szabályozási kérdések. Mindezért már hétfőn elkezdik a térség országai az egyeztetéseket – fűzte hozzá.

A tárcavezető kitért arra: a britek folyamatos kritizálásakor az EU-nak érdemes lenne figyelembe vennie, hogy az unió második legnagyobb gazdasága döntött a kilépés mellett. Vagyis a kritizálás helyett azon kellene gondolkodni, hogy „villámgyorsan mit kell megváltoztatni Brüsszelben” – jelentette ki.