Folyamatosan emelkedik azok száma, akiket három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból a tavaly januárban, illetve júliusban két lépcsőben bevezetett szigorítások miatt. 2015 januárjától a törvény szerint 90 napig nem dolgozhatnak közmunkásként azok, akik nem vállalják el a felajánlott, a foglalkoztatási törvény szerint nekik megfelelő munkát. Július 13-tól azok is erre a sorsa jutnak, akiknek korábbi munkaviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnik meg. Azaz ha az érintett maga döntött úgy, hogy otthagyja az állását, vagy azért bocsátották el, mert súlyosan megsértette a munkaszerződést.
A szigorítások bevezetésével a kormány célja az volt, hogy akinek van rá lehetősége, mindenképpen az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjen el, és a közfoglalkoztatás ne jelentsen alternatívát azoknak, akiknek van állásuk. A Belügyminisztérium a javaslat beterjesztését úgy indokolta: csak azok dolgozhassanak közfoglalkoztatásban, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak elhelyezkedni máshol.
Az adatok viszont azt mutatják, a tavaly bevezetett szigorítások egyelőre nem jelentenek visszatartó erőt, hiszen folyamatosan növekszik és már elérte a 6500-at azoknak a száma, akiket a fent említett „vétségek” miatt zárnak ki a közfoglalkoztatásból. 2015-ben 1562 személy (havi átlagban 130 fő) került ki a közmunkából azért, mert nem fogadta el a neki felajánlott állást, az idei év első négy hónapjában már 823 fő jutott erre a sorsa, ami átlagosan havonta 205 ember jelent. A hatályos jogszabály szerint egyébként gyakorlatilag bármilyen munkát el kell fogadnia az érintetteknek, amelynek az elvégzésére az egészségi állapota szerint alkalmas, és a várható keresete eléri az álláskeresési járadék összegét. Kitétel még, hogy a munkahely és az érintett lakóhelye közötti – tömegközlekedési eszközzel történő – oda- és visszautazás ideje ne érje el a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és ugyanekkora gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a kettőt. A felajánlható munkaköröket ugyanakkor nem kötik végzettséghez, vagyis
egy diplomást akár szemétszedésre is kötelezhetnek.
Még több ember esett áldozatul a tavaly július közepén bevezetett szigorításnak: 2015 utolsó öt és fél hónapjában 1812 főt kellett kizárni azért a közmunkából, mert korábbi munkahelyén ő mondott fel, vagy a munkáltató azonnali hatállyal. Ez havonta átlagosan 329 „tiltólistára” került személyt jelent. Az idei év első négy hónapjában ugyanakkor már 2300 főt küldtek el ilyen indokok miatt, havi átlagban 575 embert, tehát a szigorítás után nemhogy csökkent volna a felmondottak és az azonnali hatállyal elbocsátottak száma, de még nőtt is.
A jogszabály 2015 előtt csak két esetben adott lehetőséget a kizárásra: ha valaki nem járatja rendszeresen iskolába a gyermekét, illetve ha a közfoglalkoztatott nem tartja rendben a lakóhelyét és környékét. Ezek a – a fent említetteknél kevésbé vitatott, a társadalom széles körében elfogadott – tilalmak továbbra is érvényben vannak. 2013. szeptember 1-jétől nem lehet közfoglalkoztatott, akinek a gyermeke igazolatlanul hiányzik az iskolából, és a gyerek mulasztott óráinak száma eléri a harmincat. Az adatok azt mutatják, hogy minden évben nagyságrendileg ugyanannyian kerülnek ki emiatt, vagyis eddig nem hozott komoly áttörést a szankció. 2014-ben 287 (havonta átlagosan 24) szülőt tiltottak el a közmunkától gyermeke mulasztása miatt, tavaly 257 főt (átlagban havi 21,5-et), míg az idei év első négy hónapjában 150 embert (havi átlag 37,5 fő), de a nyári hónapok lejjebb viszik majd az idei átlagot is. Az érintettek egyébként nemcsak a munkájukat, de a gyermek után járó iskoláztatási támogatást (közismertebb nevén a családi pótlékot) is elveszítik.
Lakókörnyezete rendezetlensége miatt csak alig néhány ember büntettek eddig kizárással, 2014-ben még tizenhárman jutottak erre a sorsa, 2015-ben és idén eddig azonban még senki, ebben a kérdésben tehát úgy látszik, eredményt hozott a szigor.
Lapunk arról is érdeklődött a Belügyminisztériumnál, az eredmények ismeretében változtatnak-e a kizárási feltételeken, eltörlik-e valamelyik kitételt, esetleg alkalmaznák-e újabb helyzetekre is a szankciót. A szaktárca válasza szerint ebben a kérdésben nem terveznek jogszabály-módosítást.
