Fel nem fogható érzés, hogy pár perc múlva kiléphetek a börtönkapun – palástolja nehezen örömét Csidi a kijárattól nem messze kialakított teremben. Korábban szocpolcsalást követett el, így került Sándorházára. Két év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték, amelyből a feltételes szabadlábra helyezés kedvezményének életbelépésével is majdnem másfél évet letöltött. Azért „csak” ennyit, mert tavaly a jogalkotók megteremtettek egy új fogvatartási lehetőséget, a reintegrációs őrizetet. A program keretében Csidi további féléves kedvezményben részesült.
Mit kellett ezért tennie? Példás magaviseletet tanúsítani; ő például szakkörökre járt, hagyományőrző klubot vezetett, szervezte az istentiszteleteket is, ha a tiszteletes nem ért rá, egyébként pedig gitáron kísérte az egyházi alkalmakat, és több saját szerzeményét is megtanította rabtársainak. Sándorházán még a helyi börtön-tehetségkutatót, a „Ki mit tud?” versenyt is megnyerte.
A (feltételes) szabadlábra helyezés előtt fél évvel benyújtott kérvényt a fogvatartott osztályvezetőjének, pszichológusának és pártfogójának is javasolnia kell; az igénylést végül a büntetés-végrehajtási (bv-) bíró bírálja el. A reintegrációs őrizetet azonban csak az kérheti, aki első bűntényes, nem erőszakos bűncselekményt követett el, öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélték, valamint önként vállalja az őrizet szabályait. Emellett biztos lakhatással kell rendelkeznie a jelentkezőnek; előfordult már, hogy valaki olyan címet adott meg leendő lakhelyül, ahol a tulajdonos nem hallott a fogvatartott érkezéséről. Ezért is végez a bv minden esetben környezettanulmányt, még arra is figyelnek, hogy jól lehessen fogni az elítéltek lábára kerülő jeladó készülék kibocsátotta jelzést.
Érkezik a bv informatikai személyzete.
– Az akkumulátor töltöttségére nagyon figyeljen – közli az informatikus Csidivel, akinek használati útmutatót is ad. Rápróbálják a bokájára a jeladó készüléket, népszerűbb nevén „lábperecet”. Kicsit laza, ezért szorosabbra veszik a pántot. – A szaunát, szoláriumot lehetőség szerint fél évig kerülje, ha hazaér, jelentkezzen! – figyelmeztet az informatikus, a férfi lassan áthaladhat a detektoros kapun a „szabad” világba, persze minden lépését folyamatosan követik egy monitorokkal teli teremben.
Piros nyomok jelzik, ha valaki elhagyja azt a zónát, amelyet előzetesen kijelöltek számára; erre rezegve figyelmeztet a készülék. A zöld zónában azonban szabadon mozoghat, sőt, azon túl is, attól függően, mit engedélyezett számára a bv-bíró; így például a munkahelyére, azonkívül továbbképzésre, tanfolyamokra, esetleg egészségügyi kezelésekre is – hetente két alkalommal.
– Egy ideig még fogjuk a kezüket, így nem éri őket hirtelen a szabadulási sokk, amivel sok elítélt megküzd, emellett több mindent elő tudnak készíteni, jogosítványt, iskolai papírokat szerezhetnek, munkahelyet kereshetnek – közli Váradi Beatrix büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő. Hozzáteszi: a beilleszkedést azzal is segítik, hogy ellenőrzéskor a fogvatartottat nem egyenruhában keresik fel otthonában; ezzel környezetük nem tudja meg, hogy az illető reintegrációs őrizetben van. Előfordult olyan eset, amikor az elítélt rövid idejű büntetést kapott, amelynek tartamára fizetés nélküli szabadságot vett ki a munkahelyén, majd a reintegráció nyújtotta lehetőség keretében visszatért oda.
Pár perc múlva Csidi is „szabad”. A szabolcsi férfi terve, hogy az egyik rokonánál helyezkedik el. Ért a burkoláshoz, festéshez, van jogosítványa; később zenével is foglalkozna. Szeretne egy református gyülekezetet keresni, mert elmondása szerint sokat köszönhet az egyháznak, tíz dicséretet és tárgyi jutalmakat kapott a lelkipásztorától.
– Vannak, akik balhéznak bent is; csak gyúrnak, nem csinálnak semmi mást. Az olyan embereket távol tartottam magamtól, akik csak a bajt keresték. Én hétfőn és vasárnap istentiszteletre mentem, kedden roma hagyományőrző, szerdán és pénteken tudományos és technika klubba, csütörtökön bibliaórára – sorolja mindennapjait a férfi, aki leszögezi: felesége, három gyermeke és unokája öt jó ok arra, hogy soha többé ne térjen vissza a rácsok mögé.
Csidi már azelőtt tudott a lehetőségről, hogy megkezdte volna büntetése letöltését; egy börtönviselt ismerőse beszélt neki erről, s további információkat szerzett a bv-től. Nem mellesleg a bv javasolja is azoknak a fogvatartottaknak e lehetőséget, akik minden feltételnek megfelelnek. Egyre több kérelmet nyújtanak be, manapság hetente engednek el fogvatartottakat. Mindenki jól jár: az adófizetőknek kevesebbe kerül a fogvatartottak ellátása, csökken az intézetekben a zsúfoltság.
A fővárosban jelenleg nagyjából hatvan fő szerepel a reintegrációs programban, az országban közel százötven. Már kilencszáz esetben érkezett kérelem, amelyek több mint harmadában hozott engedélyező határozatot a bv-bíró. 2015-ös bevezetése óta kétszáznál is többen is viseltek jeladót. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának kommunikációs főosztálya arról is beszámolt, eddig egyszer sem rongálták meg a szerkezetet, és az érintettek közül senki sem került vissza a börtönbe.
