Ha arról fog szólni a cikk, hogy a móló miatt iszaposodik Máriafürdő, akkor ne is raboljuk egymás idejét! – kezdi beszélgetésünket Balatonfenyves független polgármestere. Lombár Gábor szerint azok a hatóságok, amelyek kiadták az engedélyt a mintegy 2,4 milliárdos beruházás megépítésére, nyilván mérlegelték a környezetvédelmi szempontokat is. A fejlesztés előnyeiről szólva megjegyzi, olyan külföldi befektetők is felfigyeltek Balatonfenyvesre, akik eddig nem is tudtak a település létezéséről.
A probléma kapcsán a polgármester azt is elmondja: mivel „a Balaton természetes tó, ezért természetes, hogy képződik benne iszap”. Néhány évvel ezelőtt a fenyvesi strand is küzdött az iszappal, ám hamar úrrá lettek a helyzeten, majd épp az elmaradt kotrásokat követelő balatonmáriafürdői emberek hívták meg őt egy lakossági fórumra, hogy szembesítsék saját polgármesterükkel.
A fekete és fehér sziklákkal körberakott, közel fél kilométer hosszan a Balatonba nyúló móló legalább annyira meghatározó látképe a fenyvesi strandnak, mint a túlparton a Badacsony lapos teteje. – Szép lett, legalább lett abból a pénzből valami, érti, ugye? – mondja a mólóról egy helyi lángosos, miközben kézmozdulataival egyértelműen a lopásra utal. A szomszédjában álló büfé csaposa hozzáteszi: „Vártuk a mólót, örültünk, hogy végre történik valami.” De a közeli, ugyancsak most épült hotelbe szerinte alig jönnek vendégek, és a beígért 150 hajó helyett jó, ha a tizede áll bent. Ám őt jobban érdekli, hogy mit keres a móló közepén egy lánctalpas markoló, ami állítólag még most is folyamatosan mélyíti a medret. A vitorlások között valóban groteszk látványt nyújt a vízbe eresztett markolófejével a narancssárga, lánctalpas gép. De nem ez a legnagyobb probléma vele: egy, a mólón pecázó öregúr szerint a Berekbe (utalás a Balatonfenyves déli határában húzódó nagyberki természetvédelmi területre – a szerk.) viszik innen az iszapot, mivel az a terület amúgy is mocsaras, lápos.
Hajósy Adrienne geológus, a Nők a Balatonért egyesület szakértője szerint azonban egyrészt nem mindegy, mekkora mennyiségről van szó, másrészt könnyen elképzelhető, hogy a kikötői iszapban nehézfémek ülepedtek le. A máriafürdői iszaposodás okáról Hajósy Adrienne azt mondja, biztosat állítani nem lehet, mivel hosszú évek óta nem voltak vonatkozó mérések a térségben.
Legutóbb egy 2009-es szakvélemény tért ki a majdani fenyvesi kikötőépítés esetleges környezeti hatásaira. Akkor Rákóczi László, a Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési és vízgazdálkodási tanszékének kandidátusa többek között azt jósolta, hogy a kikötő bejárata gyorsan feltöltődik majd üledékkel (alighanem ez indokolja a folyamatos kotrást és a Berekbe kivezetett iszapot), ezenkívül pedig megállított áramlásról és károsodó nádasokról írt.
Szél Bernadett feljelentést is tett természetkárosítás miatt. Az LMP politikusa szerint a móló eleve csak azért kapott engedélyt, mert a zöldhatóságokat besorolták a kormányhivatalok alá, ám mivel szerinte ott komisszárok ülnek, így a szakmaiságot maga alá gyűrte a politika. Kérdéseinket napokkal ezelőtt elküldtük a hatóságoknak, de nem kaptunk választ. Kerestük a kikötő üzemeltetőjét is, de őt sem értük el.
Az általunk megkérdezett balatonmáriafürdői vállalkozók sem merték egyértelműen kijelenteni, hogy a gigaberuházás okozta volna az üzletüket rontó iszaposodást, viszont saját polgármesterükre, Galácz Györgyre haragszanak. Úgy vélik ugyanis, ő a felelős azért, hogy elhanyagolták az iszapcsapdák takarítását, ezért aztán aláírásgyűjtésbe is kezdtek a településvezető ellen, és egy „erre szakosodott ügyvéd” segítségével közigazgatási eljárásban szeretnék megbuktatni. Az egyik étterem pincérétől megtudtuk azt is, az előszezonban két férfi is elsüllyedt az iszapban.
Balatonmáriafürdő polgármestere szerint azonban természetvédelmi okokból nem lehet kotrást végeztetni a strandokon, és ugyanezért nem lehet nádat sem vágni. Elmondása alapján a múltkor fel is jelentették ezért az önkormányzatot a Fejér Megyei Kormányhivatalnál. Galácz György szerint ez állami feladat lenne, elvégre a Balaton medre is állami tulajdonban van.
