Deutsch Tamás a sajtótájékoztatón kiemelte: a stratégia minden elemében illeszkedik a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszert fejlesztő kormányzati elképzelésekhez.
Úgy fogalmazott, a digitalizáció ma már nem választás kérdése, a XXI. század Magyarországán nincs olyan ember, aki kizárhatja az életéből a digitális világot, hiszen valamilyen szinten mindenkit érint. Kiemelte, „Magyarországon a digitalizáció úgy fog megtörténni, hogy minden magyar polgár nyertese lehet a folyamatnak”.
A most elkészült stratégián keresztül a magyar oktatási rendszerben az eddigieknél jóval nagyobb szerepet kap a digitális világ, amihez az oktatáson belül új szemléletmódra, új pedagógiai módszertanra, új tanulási folyamatokra és a digitalizációra nyitott oktatási környezetre van szükség – ismertette Deutsch Tamás. Hozzátette, a stratégia foglalkozik a fizikai infrastruktúrával, az intézmények eszközellátásával, a pedagógus digitális felkészültségével és az oktatási tananyagokkal is.
A stratégiától azt várják – közölte a miniszterelnöki biztos –, hogy 2020-ra befejeződik a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása. Minden tanárnak és oktatónak lehetősége lesz döntő részben ingyenes kompetenciafejlesztésre, az állampolgároknak az alapvető digitális tudás elsajátítására, a kis- és a középvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek pedig a cégük érdekében elsajátítandó digitális tudás megszerzésére.
Deutsch Tamás szerint a stratégia révén Magyarország 2020-ra eljuthat oda, hogy a digitális írástudás és -használat, az internet elterjedtségének tekintetében, a pedagógusok digitális felkészültségében, az oktatás digitalizáltságában megelőzi az Európai Unió átlagát.
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár azt mondta: a gyorsan változó digitális világhoz az oktatásnak is alkalmazkodnia kell, ezért a Nemzeti alaptanterven belül a digitális eszközök és a digitális tudás használata célzottabban jelenik meg a stratégiában.
Az a generáció, amely most kerül be a közoktatásba, már fejlettebb digitális tudással bír, és ezeknek a gyerekeknek is másfajta oktatással kell szembesülniük – tette hozzá. Jelezte, hogy az új Nemzeti alaptantervben (NAT) a digitális képességek-készségek és eszközök használata nagy szerepet játszik majd.
Palkovics László szerint kiemelt feladata lesz az oktatási rendszernek, hogy az informatikusszakember-képzés utánpótlása biztosított legyen. Ehhez kapcsolódva elmondta, hogy a matematikai, a természettudományi, az informatikai és a műszaki képzésekre jelentkezők számának növelése a cél, az évek óta 25 százalékot kitevő jelentkezési arányt 40 százalékra szeretnék emelni e területeken.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy nagy sikere volt az iskolákban a digitális témahétnek, így megfontolandó, hogy az új NAT-on belül a „tematikus hetek” programjai továbbra is megjelenjenek, nagyobb szerepet kapjanak.
A digitális tudás megszerzéséhez és elsajátításához elengedhetetlen – mondta az államtitkár –, hogy a pedagógusok is kellően felkészültek legyenek, képesek legyenek átadni a digitális ismereteket.
Czunyiné Bertalan Judit digitálistartalom-fejlesztésért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a DOS nem kiváltani akarja a köznevelési stratégiát, hanem annak kiegészítéseként alternatívát kínálni az iskoláknak és a pedagógiai módszertannak. Kiemelte, a Digitális oktatási stratégia egyik alapvetése, hogy ezt a területet és a digitális környezethez való illeszkedést a köznevelési intézményrendszerben kell elérhetővé tenni és megismertetni a gyerekkel.
Mint mondta, elkerülhetetlen, hogy az oktatás valamennyi szegmensében felkészüljünk azokra a tartalmakra, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az iskolákban megtörténhessen a „digitális átállás”, amely biztonságos tudást és kompetenciákat ad a gyerekeknek. Az „Okosportál” fejlesztése mindenképpen cél – tette hozzá.
A kormánybiztos jelezte: a tanárok célzott és jól ütemezett digitális továbbképzésére is szükség van, lehetőleg minél több pedagógus bevonásával.
