Alig több mint 4900 szakértő részvételével szervezik meg a tanfelügyeleti ellenőrzéseket és pedagógusminősítési eljárásokat – tudta meg lapunk az Oktatási Hivataltól (OH). Szakértői feladatot csak azok az aktív jogviszonyú, a pedagógusi életpályamodellben a mesterpedagógusi kategóriát elért tanárok láthatnak el, akik sikeresen részt vettek az OH által szervezett képzéseken, valamint jelentkeztek és felkerültek a szakértői névjegyzékre (nekik 2017-ben 22 800 tanár minősítését kell elvégezniük). Míg pár hónapja lehetett olyan híreket hallani, hogy nincsen elég pedagógus szakértő, kérdésünkre az OH arról tájékoztatott: a mostani létszám jelenleg is elegendő, és összetételében is „túlnyomórészt megfelelő” a feladatok ellátására.
Ugyanakkor a létszám bővítése és a szakértők személyi összetételének megváltoztatása szükséges egyrészt a nyugdíjba vonuló szakértők pótlására, másrészt az ellátott köznevelési feladat és a földrajzi elhelyezkedés esetleges kiegyenlítetlensége miatt. Utóbbi azt jelenti, hogy sok pedagógusnak igen messzire kellett utaznia a lakhelyétől, hogy eleget tegyen szakértői feladatainak. Ám nem ez a mostani rendszer egyetlen problémája. Nahalka István oktatáskutató arról beszélt a Magyar Nemzetnek: a szervezési problémákon felül – amelyeknek része volt, hogy akadozott az útiköltségek kifizetése – nagyobb gond, hogy a szakértőknek többet kell dolgozniuk, mint amennyire a rendszer megtervezői eredetileg gondoltak. Ha például a pedagógusokat minősítő szakértő lelkiismeretesen kíván dolgozni, töviről hegyire el kell olvasnia a tanárok sokszor akár 100-120 oldalas portfólióját, ráadásul 77 szempont szerint pontoznia is kell. A feladatok elvégzésére a mesterpedagógusok munkaidő-kedvezményt kapnak: egyrészt a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük nem lehet több heti tizennyolc óránál, másrészt tanítási hetenként legalább egy napra mentesíteni kell őket az intézményükben történő munkavégzés alól.
Ez ugyanakkor az iskolákra terhet ró, hiszen miután a mesterpedagógusoknak kevesebbet kell tanítaniuk, a kollégáik emiatt kénytelenek több órát vállalni. Ezért viszont külön bérkiegészítést nem kapnak, hiszen jelenleg a pedagógusoknak nincsen fixen meghatározott óraszámuk: ugyanannyi fizetést kapnak, ha 22, mint ha 26 órát tanítanak.
Az oktatáskutató szerint elvi probléma van a pedagógusok mostani értékelésével: a minősítésre koncentrál ahelyett, hogy a fejlesztést helyezné középpontba. „Tanfelügyeletre és értékelésre szükség van, de nem egy ilyen megalomán rendszerre” – mondta. Példaként Hollandiát említette, ahol úgynevezett kockázatalapú értékelési rendszer működik, ami azt jelenti, hogy csak akkor folytatnak vizsgálatot, ha problémák merülnek fel. Ráadásul ilyenkor is csak az intézményt magát értékelik, külön a pedagógust nem.
