Feszített menetrend, állandó túlóra és sok esetben méltatlan munkakörülmények – a lapunknak nyilatkozó szakszervezeti vezetők erre vezették vissza a hazai tömegközlekedésben dolgozók magas fluktuációját. A Magyar Államvasutak (MÁV), a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Volánbusz kérdéseinkre adott válaszaiból ugyanis kiderült, ma Magyarországon nincs olyan tömegközlekedési járműtípus, aminek működtetői állománya maradéktalanul fel van töltve. Mind a fővárosban, mind a vidéki járatokon létszámhiánnyal küzdenek.
A MÁV-nál körülbelül hatszáz szakember hiányzik – válaszolta az állami vasúttársaság az állomány feltöltöttségét célzó kérdésünkre. A korábban megjelent hírek szerint a vállalat komoly létszámhiánnyal küzd, már a pályaudvarok hangosbemondóján is munkásokat toboroz. A kampány sürgősségét pedig az MNO.hu korábbi cikke támasztja alá, eszerint 2019-ig mintegy négyezer vasutas nyugdíjazására kerül majd sor.
Az utánpótlás érdekében megkezdtük az egyeztetést a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a szakképző iskolákkal, az érintett felsőoktatási intézményekkel – folytatta válaszát a társaság. A 38 ezer főt foglalkoztató cég szerint jelenleg a MÁV-Startnál kétszáznegyven járművezetőt képeznek, idén további hatvan fő oktatása kezdődik meg. De válaszukból kiderült, hiány van pénztárosokból is. Ebben a munkakörben idén több mint kilencven ember képzését tervezik. A vasúti pálya és infrastruktúra működtetését ellátó MÁV Zrt. állományából, különböző beosztásokban a hiány összesen háromszázhatvan fő.
Az alapfizetésen túl a béren kívüli juttatások keretösszege évi bruttó 271 400 forint, a SZÉP-kártyára járó javadalmazás összege 92 700 – válaszolta a MÁV a dolgozók bérét célzó kérdésünkre. A vállalat a munkavállalóira hosszú távon számítana, ezért nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést és továbbképzési lehetőséget is nyújtanak. Hozzátették: egy átlagosan 11-25 ezer forintos pluszkeresetet biztosító új bértáblázatot is kidolgoztak, azt azonban a szakszervezetek indoklás nélkül visszautasították.
– Valójában a bérreformot csak Budapesten, a vezető jegyvizsgálói és jegyvizsgálói munkakörben vezették volna be – reagált a MÁV válaszára Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke. Halasi szerint ezen a területen a legégetőbb a hiány, a kalauzoknak állandóan túlórázniuk kell.
– Amit eddig rendkívüli munkavégzés címen jövedelemkiegészítésként megkaptak, azt az új rendszerben bérként fizette volna ki a cég – mondta Halasi, aki szerint a MÁV-nak tényleges reformokkal kellene előállnia. A szakszervezeti vezető szerint ugyanis a vasúti munkákra a szigorú egészségi és egyéb feltételek miatt nem könnyű biztosítani az utánpótlást. Nehezíti a helyzetet, hogy a fizetések nincsenek arányban a munkakörülményekkel.
Egy jegyvizsgáló százharmincezer forintot kap, de a mozdonyvezetők fizetése is elmarad az európai átlagtól – jelentette ki a szakszervezeti vezető. Hozzátette, az állomány hiánya miatt nő a terhelés, a megszabott dolgozói létszámminimumot ugyanis egyre több járaton a cég képtelen biztosítani.
Az autóbusz-vezetői létszámhiány, mint néhány éve elindult országos tendencia, a cégünknél is érezteti hatását – ezt már a Volánbusz Zrt. írta válaszában. A társaság szerint az állomány feltöltöttsége 96 százalékos, s bár a hiány nem kritikus, igyekeznek bővíteni a potenciális munkavállalók körét. Míg korábban a cég csak férfiakat alkalmazott, ma már nők jelentkezését is várja, s a D kategóriás jogosítvány sem előfeltétel. Kérdésünkre elmondták, a sofőrök átlagkeresete tavaly bruttó 249 100 forint volt, ezt várhatóan 3,76 százalékkal növelik majd.
A válaszok alapján az autóbuszsofőr-állomány helyzete Budapesten kedvezőbb, a BKK azonban megjegyezte: a magas foglalkozás-egészségügyi, hatósági és munkaköri követelmények, illetve a hoszszú tanfolyamok miatt folyamatosan dolgoznak az utánpótláson.
A BKV Zrt.-nél a vasúti területen a HÉV-, metró- és villamosvezetők létszámában mutatkozik jelenleg hiány – írta a vállalat, ezeken a területeken 90-95 százalékos a feltöltöttség. Felvétel zajlik a jegyellenőröknél is, itt hatvannyolc nyitott pozíció van, ami 16 százalékos hiányt jelent. Bár a BKK válaszai szerint a jegyellenőrök havi 190 ezer forintot keresnek, míg egy villamosvezető 312 ezret vihet haza, a szakszervezet szerint a romló körülmények miatt az összeg nem elegendő.
Nagy a fluktuáció, egyre nehezebb a vállalatoknak a dolgozókat megtartani – mondta lapunknak Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, aki szerint a legnagyobb szakemberhiány a villamosvezetőknél jelentkezik. Nemes szerint a probléma különösen a nyári időszakban okoz gondot, a feszített menetrend további terheket ró a dolgozókra.
Előfordul, hogy a járművezető a mosdóba sem tud kimenni – közölte Nemes, aki szerint nemcsak a sűrű beosztás, hanem a telephelyeken a megfelelő infrastruktúra hiánya is probléma.
