Új gyülekezési törvényt készít elő a kormány

Tüntethetnek-e Orbán Viktor házánál? Ez volt a kérdés, az Ab szerint jelenleg nem, de újra kell szabályozni a kérdést.

Pintér Sándor kitért arra is, hogy az Ab határozata megerősíti a rendőrség azon eddigi joggyakorlatát, amelyben olyan konszenzusra törekednek a demonstrációk bejelentőivel, ami megőrzi a rendezvények figyelemfelkeltő mivoltát és eközben a közbiztonságot is garantálja.

A belügyminiszter szerint újdonságot jelent ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatának azon része, amely szerint a demonstrációk betiltása esetén a rendőrségnek alternatív helyszíneket kell ajánlania a szervezőknek. Pintér Sándor közölte: a rendőrség eddig a szervezőkre bízta az új helyszínek kiválasztását, de ezentúl tiltóhatározataiban írásban tesz majd javaslatot a lehetséges területekre.

Az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosan kihirdetett határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését.

Az alkotmányjogi panasz benyújtója a 2014. december 19-én a devizahitel-károsultak érdekében tartott egész napos fővárosi demonstrációsorozat egyik résztvevője volt. Szerinte alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök házánál és a Kúriánál.

Az Ab megállapította, hogy a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Kimondta ugyanakkor, hogy az ügyben a rendőrség és a bíróság alapjogok összeütközésével szembesült, amelynek feloldásához hiányoztak a szükséges törvényi szabályok, ami alaptörvény-ellenes.

Az Országgyűlésnek év végéig kell megalkotnia a hiányzó szabályozást.

A határozathoz Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatoltak. A határozat teljes szövegét itt (pdf) találja.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az Alkotmánybíróság feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitásért, amikor nem talált kivetnivalót egy tüntetés törvényellenes megtiltásában – tudatta a jogvédő szervezet.

Felidézik: az Alkotmánybíróság által vizsgált ügyben a miniszterelnök háza elé bejelentett tüntetést a rendőrség azért tiltotta meg, mert annak megtartása „mások jogait és szabadságát” sértené. A TASZ szerint tervezett rendezvényt ilyen indokból előzetesen megtiltani nem lehet. Az Ab a törvény szövegével nyilvánvalóan ellentétes jogalkalmazás ellenére nem semmisítette meg a tiltást – írták.

A TASZ úgy látja: ha a parlament a rendezvények tiltási okaként elfogadja a jövőbeli jogsértés veszélyét, lehetővé válik, hogy a hatóságok feltételezett, esetleg bekövetkező vagy esetleg elmaradó jogsértésre hivatkozva tiltsák meg tüntetések megtartását. Ez pedig azt jelenti: a rendőrség szabad utat kapott arra, hogy önkényes döntést hozzon az egyik legfontosabb politikai szabadságjog legsúlyosabb korlátozása tárgyában. Ha pedig a rendőrségnek lehetősége lesz arra, hogy törvényben meg nem határozott jogok többé vagy kevésbé valószínű sérelmére hivatkozva tiltsa meg egy rendezvény megtartását, akkor ezzel a lehetőséggel vissza fog élni – fogalmaz közleményében a TASZ.

A kollaboráns alkotmánybírói többség az alapvető gyülekezési jognak mond ellent – közölte az Együtt. Úgy vélik, az Alkotmánybíróság mai döntésével bebizonyította, hogy nem a legfontosabb alapvető emberi jogokat tartja szem előtt, hanem a Fidesz érdekeit. „Ezzel engedélyt adtak a kormánynak az egyik legfontosabb liberális szabadságjogot szabályozó törvény tönkretételére, illiberálissá formálására” – fűzték hozzá.

Az Együtt szerint az alkotmányjogi panasz mai elutasításával az Alkotmánybíróság „ismét jogtipró politikai szolgáltatást nyújtott a kormánynak; ismét bebizonyosodott, hogy az Együtt bojkottja az Alkotmánybíróság ellen indokolt és jogos”.

„Magyarországon már csak egy – az egyik legfontosabb – érintetlen liberális szabadságjogot szabályozó törvény van. Az Együtt szerint az Alkotmánybíróság mai döntésével feljogosította a kormányt, hogy ezt a törvényt is illiberálissá formálja” – közölte az Együtt.

Bárándy Gergely (MSZP) úgy vélekedett, az Alkotmánybíróság mai döntése megerősíti, hogy a kizárólag fideszes tagokból álló testület ma nem a jogállamiság őrzője, hanem Orbán Viktor és a Fidesz politikai igényeinek kiszolgálója. „A döntés világossá teszi azt is, hogy a minden idők leggátlástalanabb kormányát vezető Orbán Viktor fél a néptől. Az MSZP célja, hogy a Fidesz által felszámolt, vagy díszletté silányított demokratikus intézmények ismét jogállami keretek között működjenek Magyarországon” – fűzte hozzá a politikus.