A tárcavezető kiemelte, hogy javaslataik kidolgozásakor figyelembe veszik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatát, továbbá meghallgatják a tudomány képviselőit, a jogalkalmazók álláspontját, valamint ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek a parlamenti frakciókkal.
Trócsányi László aláhúzta: a kormány teljes mértékben osztja az Ab azon álláspontját, amely szerint a gyülekezési jog szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke. Szerinte azonban jelenleg senki sem vitathatja, hogy zavar van a gyülekezési jog gyakorlásában, ami egyszerre vezethető vissza a szabályozási hiányosságokra, továbbá jogalkalmazói és jogértelmezői nehézségekre. Talán nem véletlen, hogy a Kúria elnöke a gyülekezési joggyakorlatot elemző csoportot állított fel 2015-ben – tette hozzá, majd intő jelnek nevezte azt is, hogy az utóbbi időben megsokszorozódtak a Kúria és az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos határozatai.
A miniszter emlékeztetett: a hatályos gyülekezési törvényt még az utolsó pártállami parlament fogadta el 1989-ben. Az Ab azóta úgy fogadta el a spontán és a sürgősségi alapon szervezett gyülekezési jogokat, hogy azok nem szerepelnek a Nyugat-európai társainál rövidebb és kevésbé differenciált magyar törvényben.
Trócsányi László szólt továbbá arról is: az Ab már 2008-ban kimondta, hogy a jogalkotó nem vett tudomást a tüntetési kultúra alapvető átalakulásáról, ami számos pontosítást indokolna.
Pintér Sándor belügyminiszter tárcája és a rendőrség nevében is üdvözölte az Ab döntését, majd hangsúlyozta: nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve úgy kívánják feloldani az alapjogok ütközését, hogy a demonstrálók is elégedettek legyenek, és a rendőrség is fent tudja tartani a közrendet.
A rendőröknek jelenleg nincs törvényi támaszuk, hogy két alapjog, az otthon és a mozgás szabadságához, valamint a demonstrációhoz való jog ütközésekor milyen döntést hozzanak, a bíróságok pedig sok esetben a rendőrségi joggyakorlattal ellentétes döntéseket hoznak – tette hozzá.
Pintér Sándor kitért arra is, hogy az Ab határozata megerősíti a rendőrség azon eddigi joggyakorlatát, amelyben olyan konszenzusra törekednek a demonstrációk bejelentőivel, ami megőrzi a rendezvények figyelemfelkeltő mivoltát és eközben a közbiztonságot is garantálja.
A belügyminiszter szerint újdonságot jelent ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatának azon része, amely szerint a demonstrációk betiltása esetén a rendőrségnek alternatív helyszíneket kell ajánlania a szervezőknek. Pintér Sándor közölte: a rendőrség eddig a szervezőkre bízta az új helyszínek kiválasztását, de ezentúl tiltóhatározataiban írásban tesz majd javaslatot a lehetséges területekre.
Az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosan kihirdetett határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését.
Az alkotmányjogi panasz benyújtója a 2014. december 19-én a devizahitel-károsultak érdekében tartott egész napos fővárosi demonstrációsorozat egyik résztvevője volt. Szerinte alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök házánál és a Kúriánál.
Az Ab megállapította, hogy a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Kimondta ugyanakkor, hogy az ügyben a rendőrség és a bíróság alapjogok összeütközésével szembesült, amelynek feloldásához hiányoztak a szükséges törvényi szabályok, ami alaptörvény-ellenes.
Az Országgyűlésnek év végéig kell megalkotnia a hiányzó szabályozást.
A határozathoz Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatoltak. A határozat teljes szövegét itt (pdf) találja.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az Alkotmánybíróság feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitásért, amikor nem talált kivetnivalót egy tüntetés törvényellenes megtiltásában – tudatta a jogvédő szervezet.
Felidézik: az Alkotmánybíróság által vizsgált ügyben a miniszterelnök háza elé bejelentett tüntetést a rendőrség azért tiltotta meg, mert annak megtartása „mások jogait és szabadságát” sértené. A TASZ szerint tervezett rendezvényt ilyen indokból előzetesen megtiltani nem lehet. Az Ab a törvény szövegével nyilvánvalóan ellentétes jogalkalmazás ellenére nem semmisítette meg a tiltást – írták.
A TASZ úgy látja: ha a parlament a rendezvények tiltási okaként elfogadja a jövőbeli jogsértés veszélyét, lehetővé válik, hogy a hatóságok feltételezett, esetleg bekövetkező vagy esetleg elmaradó jogsértésre hivatkozva tiltsák meg tüntetések megtartását. Ez pedig azt jelenti: a rendőrség szabad utat kapott arra, hogy önkényes döntést hozzon az egyik legfontosabb politikai szabadságjog legsúlyosabb korlátozása tárgyában. Ha pedig a rendőrségnek lehetősége lesz arra, hogy törvényben meg nem határozott jogok többé vagy kevésbé valószínű sérelmére hivatkozva tiltsa meg egy rendezvény megtartását, akkor ezzel a lehetőséggel vissza fog élni – fogalmaz közleményében a TASZ.
A kollaboráns alkotmánybírói többség az alapvető gyülekezési jognak mond ellent – közölte az Együtt. Úgy vélik, az Alkotmánybíróság mai döntésével bebizonyította, hogy nem a legfontosabb alapvető emberi jogokat tartja szem előtt, hanem a Fidesz érdekeit. „Ezzel engedélyt adtak a kormánynak az egyik legfontosabb liberális szabadságjogot szabályozó törvény tönkretételére, illiberálissá formálására” – fűzték hozzá.
Az Együtt szerint az alkotmányjogi panasz mai elutasításával az Alkotmánybíróság „ismét jogtipró politikai szolgáltatást nyújtott a kormánynak; ismét bebizonyosodott, hogy az Együtt bojkottja az Alkotmánybíróság ellen indokolt és jogos”.
„Magyarországon már csak egy – az egyik legfontosabb – érintetlen liberális szabadságjogot szabályozó törvény van. Az Együtt szerint az Alkotmánybíróság mai döntésével feljogosította a kormányt, hogy ezt a törvényt is illiberálissá formálja” – közölte az Együtt.
Bárándy Gergely (MSZP) úgy vélekedett, az Alkotmánybíróság mai döntése megerősíti, hogy a kizárólag fideszes tagokból álló testület ma nem a jogállamiság őrzője, hanem Orbán Viktor és a Fidesz politikai igényeinek kiszolgálója. „A döntés világossá teszi azt is, hogy a minden idők leggátlástalanabb kormányát vezető Orbán Viktor fél a néptől. Az MSZP célja, hogy a Fidesz által felszámolt, vagy díszletté silányított demokratikus intézmények ismét jogállami keretek között működjenek Magyarországon” – fűzte hozzá a politikus.
