A hétvégi Teréz körúti robbantás utáni első parlamenti ülésnapra került sor hétfőn a Tisztelt Házban. A felszólalásokban két közös gondolat volt: mielőbbi felépülést kívántak a megsérült egyenruhásoknak, a nyomozó hatóságoknak pedig eredményes munkát.
Már az első felszólalás, Kósa Lajosé (Fidesz) után kiderült, hol tartunk és mennyit tudunk hivatalosan: a beszédére adott államtitkári válaszban Kontrát Károly államtitkár közölte, csaknem másfél száz kamerafelvételt elemeztek ki a nyomozók, tanúkutatást is végeznek, valamint kiterjesztett helyszíni és szakértői szemlét – valamennyi szolgálat bevonásával –, és még hétfő délután nyilvánosságra hozzák azt a felvételt, amelyen az elkövető látható a nagykörúti térfigyelő képén. Kósával egyetértett abban, hogy a magyar emberek biztonságát érte támadás a hétvégén.
Robbantás volt a hétvégén a Teréz körúton – helyszíni MNO-riport, bizottsági ülés.
Szél Bernadett (LMP) felszólalásában a várt körök után arról beszélt, hogy a kormány a lobbierő mellé állt a munkavállalók helyett, szerinte stratégiai partnereknek a pékeknek és a kkv-knak kéne lenniük. Nyomatékosította, 2011 óta erősödött fel a kivándorlás Magyarországról, erre pedig nem lehet válaszul elfogadni EU-n kívüli országokból munkavállalók betelepítését – e helyütt a letelepedési kötvényre célzott.
A kormány részéről Cseresnyés Péter államtitkár elismételte a sarokszámokat: 2010 óta 660 ezer embert sikerült bevonni a munka világába, és már 250 ezer alatti a munkanélküliek száma, üres munkahelyeket pedig csak akkor töltenek fel unión kívüli állampolgárokkal, ha azokra a munkákra nincs magyar vagy uniós munkavállaló.
Szászfalvi László (KDNP) arra figyelmeztetett, hogy az EU bürokratái arra készülnek, hogy egy felső határ nélküli betelepítést készítsenek elő, a baloldal pedig tudomást sem vesz arról, hogy egyes településeken egyetlen éjszaka alatt 10 ezer, havi szinten 150 ezer bevándorló vonult át Magyarországon. Úgy látja, a vasárnapi népszavazás kérdése az, hogy beletörődünk-e hazánk gyengítésébe.
