A bizottság egyetlen jobbikos tagja, Staudt Gábor azzal vágott vissza, hogy ha amnesztiatörvény-javaslatot hozott volna a Jobbik a bizottság elé, akkor a kormánypártiak azt állították volna, hogy az irányával egyetértenek, de apróságokba belekötve elbuktatták volna. A jelen javaslat viszont – folytatta – széles mozgásteret biztosítana a kormánynak és az Országgyűlésnek, lehetőséget adva akár az amnesztiára is. Most tehát nem a végleges döntést kell meghozni – hangsúlyozta Staudt –, csak azt, hogy a parlament elé kerülhet-e a kezdeményezés.
Nem kerülhetett. Annak ellenére, hogy ellenszavazat nem volt: Staudt Gábor egyedül támogatta a tárgysorozatba vételt, az MSZP-s Bárándy Gergely nem voksolt, hét kormánypárti pedig tartózkodó szavazatot adott. Előtte egyébként ugyanez a hét képviselő leszavazta azt az indítványt, hogy felszólalhasson Toroczkai László, akit a KDNP-s Rubovszky György véletlenül Budaházynak nevezett.
Morvai Krisztina párhuzamot vont azzal, hogy még a kommunisták is képesek voltak a forradalmároknak hét év után amnesztiát adni, amely jogintézmény pedig nincs összefüggésben a bűnösséggel.
A Jobbik be fogja nyújtani a közkegyelmi javaslatát – fogadkozott Hegedűs Lorántné, és reményét fejezte ki, hogy azt már a most tartózkodók is támogatni fogják. Toroczkai László lapunknak elmondta, elégedett azzal, hogy a kormánypártiak nem szavaztak kifejezetten a javaslat ellen, és az amnesztiára nyitottnak mutatkoztak.
Elzárkóztak viszont a kormánypártiak attól, hogy jogszabály szigorítson a képviselői vagyonnyilatkozatok rendszerén. A Staudt-féle iromány kiterjesztette volna a vagyonnyilatkozati kötelezettséget a miniszteri biztosokra és kormánybiztosokra – például Andy Vajnára – is, és kötelező rendszeres vagyonosodási vizsgálatot írt volna elő. A bizottság elnöke, Rubovszky György azzal érvelt, hogy a jelenlegi rendszer így is az egyik legszigorúbb Európában.
