Nem tárgyal az Országgyűlés az amnesztiáról

Nem szigorodik a képviselői vagyonbevallás, és nem tárgyalnak az ügynökaktákról sem.

Ellenzéki javaslatok ostromolták az Országgyűlést szerda délelőtt, de a tárgysorozatba vételről döntő igazságügyi bizottság gondoskodott róla, hogy ezek az ülésteremig se jussanak el. A legfeszültebb vitát az a jobbikos előterjesztés hozta, amely egy országgyűlési határozattal kérte volna fel a kormányt, módosítson jogszabályt annak érdekében, hogy a 2006 és 2010 közötti kormányellenes cselekmények nyomán enyhébb büntetéseket szabjanak ki a bíróságok, illetve a már kiszabott büntetéseket mellőzzék, enyhítsék.

Az ülésre eljöttek – a reggeli, Kossuth téri demonstrációjukról – a Hunnia-per vádlottainak családtagjai, köztük gyerekeik. Rájuk hívta fel a figyelmet az előterjesztőként felszólaló Hegedűs Lorántné. A politikus szerint azért is megfelelő az ülés helyszíne – a parlamenti Nagy Imre terem –, mert Budaházy Györgyék az ’56-osok méltó követői. A Jobbik képviselője kijelentette: miközben Gyurcsány Ferenc és Gergényi Péter szabad, a Sukoró-ügy vádlottjait pedig másodfokon felmentették, az ellenük fellépő Budaházy Györgyöt első fokon tizenhárom év fegyházra ítélték, és társaival jelenleg is előzetes letartóztatásban van.

Az EP-képviselőként megjelent és szót kapott Morvai Krisztina ehhez csatlakozva kijelentette, a tíz évvel ezelőtti tüntetők nélkül nem bukott volna ekkorát a baloldal, így nem is nyert volna ennyire a Fidesz. „Együtt szívtuk a könnygázt a Fidesz-szavazókkal” – emlékeztetett a politikus, hozzátéve: meglátása szerint a kormány támogatóinak többsége is egyetért jelen törekvésükkel. Az elszámoltatáskor nem ezt ígérték, ezért ideje közkegyelmet adni – summázott Morvai.

A Fidesz politikusa, Répássy Róbert épp azért kritizálta a benyújtókat, mert nem voltak elég bátrak amnesztiatörvényt javasolni. Gyorsan hozzátette, nem előlegezi meg, hogyan szavazna egy ilyen javaslat esetén, azt viszont leszögezte, a nem jogerős Budaházy-ítélettel ő sem ért egyet, de megvárná a másodfokot. Répássy megjegyezte, a Fidesz sosem értett egyet az erőszakkal, semmilyen kormánnyal szemben, másfelől pedig a kötelező enyhítés politikai döntés, amelynek nem volna helye a bírósági igazságszolgáltatásban. Párttársa, Vas Imre felvetette: amnesztiát annak lehet adni, aki bűnös.

A bizottság egyetlen jobbikos tagja, Staudt Gábor azzal vágott vissza, hogy ha amnesztiatörvény-javaslatot hozott volna a Jobbik a bizottság elé, akkor a kormánypártiak azt állították volna, hogy az irányával egyetértenek, de apróságokba belekötve elbuktatták volna. A jelen javaslat viszont – folytatta – széles mozgásteret biztosítana a kormánynak és az Országgyűlésnek, lehetőséget adva akár az amnesztiára is. Most tehát nem a végleges döntést kell meghozni – hangsúlyozta Staudt –, csak azt, hogy a parlament elé kerülhet-e a kezdeményezés.

Nem kerülhetett. Annak ellenére, hogy ellenszavazat nem volt: Staudt Gábor egyedül támogatta a tárgysorozatba vételt, az MSZP-s Bárándy Gergely nem voksolt, hét kormánypárti pedig tartózkodó szavazatot adott. Előtte egyébként ugyanez a hét képviselő leszavazta azt az indítványt, hogy felszólalhasson Toroczkai László, akit a KDNP-s Rubovszky György véletlenül Budaházynak nevezett.

Morvai Krisztina párhuzamot vont azzal, hogy még a kommunisták is képesek voltak a forradalmároknak hét év után amnesztiát adni, amely jogintézmény pedig nincs összefüggésben a bűnösséggel.

A Jobbik be fogja nyújtani a közkegyelmi javaslatát – fogadkozott Hegedűs Lorántné, és reményét fejezte ki, hogy azt már a most tartózkodók is támogatni fogják. Toroczkai László lapunknak elmondta, elégedett azzal, hogy a kormánypártiak nem szavaztak kifejezetten a javaslat ellen, és az amnesztiára nyitottnak mutatkoztak.

Elzárkóztak viszont a kormánypártiak attól, hogy jogszabály szigorítson a képviselői vagyonnyilatkozatok rendszerén. A Staudt-féle iromány kiterjesztette volna a vagyonnyilatkozati kötelezettséget a miniszteri biztosokra és kormánybiztosokra – például Andy Vajnára – is, és kötelező rendszeres vagyonosodási vizsgálatot írt volna elő. A bizottság elnöke, Rubovszky György azzal érvelt, hogy a jelenlegi rendszer így is az egyik legszigorúbb Európában.

Ha így is ennyit lopnak, akkor ideje tovább szigorítani – vélekedett Staudt, mondván, nem vigasztalja, hogy svéd politikusok enyhe vagyonbevallási szabályok mellett sem korruptak. A kormányoldal képviselői nem engedték tovább az előterjesztést.

Ahogy leszavazták az állambiztonsági múlt, az ügynökakták nyilvánossá tételének tárgysorozatba vételét is, melyet ezúttal nem az LMP, hanem a Jobbik próbált elérni. Így járt az MSZP javaslata is, amely egy eseti bizottság felállítását célozta a kormányzati kampányköltéseket felülvizsgálatára.