Százmilliókért levelezett a miniszterelnök

A boríték darabonként 4,38 forint volt, de hajtogatási költséget is elkülönítettek.

Csaknem 682 millió forintba került az adófizetőknek a népszavazási kampány miniszterelnöki leveleinek kiküldése, a gyártási költségekre pedig majdnem 30 millió forint ment el – derült ki azokból a szerződésekből, amelyeket lapunk közérdekűadat-igénylésére adott ki a Rogán Antal miniszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda. A kormány a népszavazási kampányban 8,1 millió „nemzeti konzultációs levelet” küldött ki, további 500 ezer levelet azoknak a magyaroknak postáztak, akiknek külföldi lakcímük van. Ezenkívül 4,2 millió háztartásba juttatták el a húszoldalas, kék színű tájékoztatófüzeteket.

Ez utóbbiak az összesen bruttó 875 millió forint konzultációs költségnek csak a kisebb részét tették ki. A tájékoztatófüzetek esetében értelemszerűen a gyártás volt a drágább, amire darabonként bruttó 30,8 forintot, összesen 129 millió forintot költöttek, további 36 271 200 forintot pedig a terjesztésükre. Az egyébként érvénytelenül zárult népszavazás kampányában kiküldött kék színű füzetek tehát valamivel több mint 165 millió forintba kerültek.

Ugyanakkor a miniszterelnöki levelek költsége ennél jóval több volt. A magyarországi és a határon túli címekre postázott üzenetek gyártása darabonként bruttó 3,2 forintba került, így a gyártás itt kevesebb mint 30 millió forintot vitt el.

A terjesztés viszont jelentősen megdobta a költségeket, és több érdekes tétel is előkerült. Például a boríték költsége darabonként bruttó 4,3 forint volt, hazai címre 53, uniós országokba 245, egyéb külföldi országokba pedig 295 forintért kézbesítették. Felszámították a küldemény hajtogatási költségét, ami laponként 1,7 forintba került, a borítékolás költsége pedig 3,7 forint volt darabonként, illetve laponként. (A kiküldött levélben csak egyetlen lap szerepelt.) Kisebb, de milliós tételeket találni a postai küldemények előállítási, gyártási feladatai címszó alatt is. Például 18 842 990 forintba került „a levél megszemélyesítéséhez szükséges gép rendelkezésre állása”. A postai válaszküldemények „biztonsági feltételrendszereire” is költöttek. Például az, hogy a Készenléti Rendőrség négy közbiztonsági járőrt biztosított, 200 ezer forintba került, a „saját erős őrzési feladatok szerződés szerinti megerősítésére” pedig 3 880 531 forintot költöttek. A „selejt miatti újragyártás költségtöbblete” címszó alatt 4 267 200 forint szerepel.

Érdekesség, hogy Harangozó Tamás (MSZP) korábbi írásbeli kérdéseire a Miniszterelnöki Kabinetiroda által lapunkkal közölt, részleteiben most megismert 875 milliós végösszegnél több mint félmilliárddal kisebb számok érkeztek válaszként. A képviselő kérdéseire Pintér Sándor belügyminiszter és Trócsányi László igazságügyi miniszter közölt gyártási és terjesztési egységárakat, ezek alapján azonban mindössze 315 millió forintos volt a végösszeg. Az eltérést a Miniszterelnöki Kabinetiroda utóbb azzal magyarázta, hogy a magyarországi lakcímre kiküldött miniszter­elnöki levelekre sem a képviselő, sem más nem kérdezett rá náluk, így azt nem is közölték, csak a külföldi címekre kiküldött, illetve a 4,2 millió háztartásba postázott levelekről és kiadványokról adtak tájékoztatást. Az ügyben a bejelentéseiről ismert Fidesz-tag, Tényi István az V. kerületi ügyészséghez fordult, mert szerinte felvetődhetett a köz­érdekű adattal való visszaélés gyanúja. Az ügyészség azonban érdekes érveléssel dobta vissza a bejelentést. Mint írták, „önmagában az, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda nevében eljárt, ismeretlen személy által közölt összeg nem egyezik meg a miniszterek által megadott paraméterek alapulvételével kiszámított költségek összegével, nem kelti bűncselekmények gyanúját, mivel nincsen információ arra, hogy a feljelentésben sérelmezett adatokat közzétevő személy ismerte volna a költségek valós összegét, és ennek alapján tudatában lett volna annak, hogy az általa közzétett adat nem felel meg a valóságnak”.

A miniszterelnöki levelek és a tájékoztató füzetek 875 milliós végösszege azonban eltörpül ahhoz a becslések szerint 12-13 milliárd forinthoz képest, amennyit a népszavazási kampányra elkölthetett a kormány a hivatalos, ötvennapos kampányidőszakban, illetve már előzőleg.

Már korábban nyilvánosságra került, hogy az október 2-ai népszavazás előtt, idén augusztusig a Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó cégek – a Network 360 Reklámügynökség Kft. és az Affiliate Network Kft. – összesen csaknem bruttó 6,5 milliárd forintot kaptak egyebek között a kabinetiroda kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató hirdetéseivel kapcsolatos feladatok ellátására. Ezt követte augusztus 1-jén egy bruttó 2,4 milliárdos szerződés, majd augusztus 19-én egy újabb 2,5 milliárdos, amit szintén ezzel a két céggel kötöttek. A második összegnél meg is nevezték, hogy a „kényszerbetelepítés ellen kezdeményezett népszavazásra vonatkozó kampány” feladataira megy, de a másik összeg is vélhetően ezt szolgálta, hiszen ott a „kormányzati intézkedések tájékoztató és információs kampányaihoz kapcsolódó feladatok ellátása” volt a hivatalos megjelölés.

Múlt héten azonban újabb szerződésről számolt be a Rogán Antal vezette tárca. A kampányhajrában, szeptember 27-én ugyanis újra szerződtek az említett két céggel, az akkori vállalkozási keretszerződés nettó 787 millió forintról, vagyis bruttó újabb egymilliárdról szól, és a feladat akkor is a lakossági kampánnyal kapcsolatos feladatok ellátása volt.

Továbbra sem tudni viszont azt, hogy a különböző kampányszakaszokra, így az „Üzenjünk Brüsszelnek!”, a „Tudta?”, illetve a „Ne kockáztassunk!” szlogennel futott hirdetésekre mennyi közpénz ment el, mert ilyen bontást nem készített a Miniszterelnöki Kabinetiroda, ráadásul információink szerint a különböző időszakokban adott pénzek át is kerülhettek a következő szakaszokra, azaz jelentős lehetett ezen tételek között az átfedés. Több mint valószínű, hogy a népszavazással kapcsolatos hirdetési hadjáratra végül nem a tárca által közölt 8,4 milliárd forint ment el, hanem ennek legalább másfélszerese.

Arra sincs válasz egyelőre, hogy a népszavazási utókampányt milyen keretből finanszírozták, illetve kivel és mekkora összegben kötöttek szerződést rá. Erre vonatkozó kérdéseinkre mindeddig nem kaptunk választ.

Lejárt kedden délután a határidő az országos népszavazás kampányidőszakában közterületeken elhelyezett plakátok eltávolítására. A választási eljárási törvény szerint a szavazás napja után 30 napon belül, tehát november 1-je 16 óráig kellett eltávolítania a plakátokat annak, aki elhelyezte, vagy akinek az érdekében elhelyezték őket. A jogszabály szerint ha a hirdetményeket nem távolítják el időben, az önkormányzatoknak kell eljárniuk, majd a költségeket kiszámlázhatják. (M. Cs.)