Bár már tavaly beharangozták, és úgy volt, hogy az idén meg is kezdődik az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) névre keresztelt e-egészségügyi rendszer tesztelése, jelentős késedelemben van a kormány a forradalmi újítás bevezetésével. A lapunkkal is közölt legutóbbi hírek szerint ugyanis csak jövőre indul a kísérleti verzió, arról pedig egyáltalán nem tudni semmit, hogy mikor férhet hozzá az ország összes intézménye a betegellátás szempontjából jelentős könnyebbséget hozó, új rendszerhez. Pedig tavaly októberben még arról beszéltek az illetékesek: 2017-től már mindenhol kötelező lehet a használata.
Az EESZT egyik előnye az lenne, hogy a betegnek nem kell több tucat lelettel, CD-re másolt MRI- vagy röntgeneredményekkel szaladgálnia egyik orvostól a másikig. A megfelelő jogosultságú szakorvosok, háziorvosok és nővérek számára ugyanis minden lelet és felírt recept online megtekinthető lesz.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól szerettük volna megtudni, hogy hány kórház és szakellátó vesz majd részt a rendszer tesztelésében, mikortól lesz az összes intézménynek kötelező az alkalmazása, és mennyibe került a fejlesztés. Kérdéseinkre azonban a fenntartó nem adott választ.
Pedig nem mindegy, hogy mikortól élesedik a rendszer, hiszen az EESZT-vel hatékonyabban tudnának kommunikálni egymással a kórházak. Még a receptet is online írnák fel az orvosok. Utóbbi előnye, hogy a beteg által is mindig visszakövethető, mikor milyen gyógyszert szedett. Az e-profil segítségével pedig olyan létfontosságú adatokat ismerhetnek meg az ellátók, amelyek adott esetben életmentők lehetnek.
Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház korábbi főigazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt: ma már nem lehet egészségügyi intézményt működtetni úgy, hogy az informatika ne lépne erre a szintre. – A betegadatok továbbítása igen lényeges változás, sürgős esetekben például óriási jelentősége lehet annak, hogy az illetékesek hozzáférnek a megfelelő információkhoz. Az új rendszerben az orvosok például baleset esetén is meg tudják majd nézni, hogy az akár eszméletlen beteget korábban mivel kezelték, van-e valamilyen allergiája, illetve krónikus betegsége – mondta Rácz Jenő.
Úgy véli: mindez a gyerekek esetében is hasznos, hiszen a szülőt nem mindig tudják elérni. Az új rendszer az információ továbbítása szempontjából is változást hoz. – Ha például Veszprémben készül egy CT, és Győrbe is el kell küldeni konzíliumra, akkor az új rendszerben ez könnyedén megvalósítható. Így akár már a műtétre is előkészülhetnek az orvosok, mire odaér a beteg – hangsúlyozta a volt kórházvezető. A betegek tehát időt nyerhetnek azzal, ha adataikat hozzáférhetővé teszik.
Azzal, hogy az ország bármely pontján láthatják majd az ellátók, ha valaki valamilyen vizsgálatot igénybe vett, az ügyeskedők mozgástere is szűkül. Rácz Jenő találkozott már olyan beteggel, aki az ország több városában – Veszprémben, Székesfehérváron, Győrben – is vizsgáltatta magát, mindenhol csináltak MR-t, CT-t, ultrahangot, és több mint 200 fizikoterápiás kezelést is igénybe vett. Minderre azért volt lehetősége, mert mindenhol azt mondta, hogy máshol még nem kezelték. Így viszont olyan betegek diagnosztizálása késhet, akiknél még egyáltalán nem végeztek vizsgálatokat, és minél hamarabb szükségük volna rájuk.
A rendszer persze akkor ideális, ha maximálisan biztonságos, feltörhetetlennek kell lennie, másképp veszélybe kerülnének talán legkényesebb adataink. Rácz Jenő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a továbbított adatokhoz csak az arra jogosult egészségügyi ellátó férhet majd hozzá, és rögzítik, hogy mikor ki látta ezeket. Aki megfelelő jogosultság hiányában nézi meg őket, szankcióra számíthat.
A fejlesztők szerint egyébként a létező legjobb, ötös szintű adatvédelmi rendszert használják, ez pedig még a banki rendszereknél is erősebb. A projekt 2,1 milliárd forintos európai uniós támogatásból valósult meg, amelyet teljes egészében felhasználtak, így a fenntartást már közpénzből tervezik.
