Hazánk a 2002-ben elfogadott, úgynevezett barcelonai célkitűzések értelmében vállalta, hogy 2010-ig a három évnél fiatalabb gyermekek harmadának biztosít bölcsődei ellátást, de ennek a fele sem teljesült. Az uniós átlag egyébként magasan a magyar feletti, 27 százalékos. Hazánkban ráadásul nagyon egyenetlen a bölcsődék eloszlása is: a fővárosban van az intézmények harmada, míg egyes régiókban sok helyen semmilyen ellátás nincs. Pedig minimum 60 ezer férőhely kellene, ami legalább 25 százalékos bővítést jelent Szűcs Viktória szerint.
A kormány jogszabályi változtatásokkal is próbálkozik: Novák Katalin korábban elmondta, január 1-jétől a gyermekvédelmi törvény értelmében a 10 ezer fősnél nagyobb településeken kívül ott is létesíteni kell bölcsődét, ahol legalább 40, három évnél kisebb gyermek van, illetve ott is, ahol legalább öt szülő igényli.
– Az államtitkár a választási lehetőségek bővüléseként kommunikálta, hogy idén a klasszikus bölcsőde mellett lesz mini-, családi és munkahelyi bölcsőde is. Ez most még csak az átalakításokat takarja, például hogy 2017. augusztus 31-től az egységes óvoda-bölcsődék nem működhetnek tovább, azokat tiszta profilú óvodaként, illetve tiszta profilú bölcsődeként kell majd működtetni – árnyalta a képet Szűcs Viktória. A családi napközik, ha a jövőben csak három év alattiakat kívánnak ellátni, 2017. január 1-jétől át kellett alakuljanak úgynevezett családi bölcsődékké. Ha mind így tennének, az a kormány matematikája szerint további nyolcezer „bölcsődei” férőhelyet jelentene, de volt jó pár olyan intézmény, amely nem tudta vállalni az átállást, és inkább „lehúzta a rolót”.
A hét végén Novák Katalin azt is bejelentette, hogy 2014 és 2020 között százmilliárdos EU-s célforrásból harmadával növelik a bölcsődei férőhelyek számát, ami számban egybeesne a szakemberek igényével, de a gyedhez képest igencsak megkésett: a férőhelybővítés a gyed extra hetedik évére fejeződne be – amikorra az első igénylők gyermekei már bőven iskolások lesznek.
