Hova tegyék gyereküket a dolgozó kismamák?

A gyed extrával sok szülő hamarabb visszamenne dolgozni, de kevés a bölcsőde, és döcög a bővítés.

A gyed extrának köszönhetően az édesanyának akkor is jár a támogatás, ha a gyermek hároméves kora előtt visszamegy dolgozni. Arra viszont nem gondolt a kormányzat, hogy a bölcsődehálózatot ehhez mérten időben és hatékonyan bővítse, így a munkába visszatéréshez kedvet kapott sok ezer szülő gyermeke bölcsőde helyett csak egy várólistán kap helyet. A kormány rendelettel meg EU-s forrásokkal próbálja orvosolni a helyzetet, a szakma aggódik.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára korábban arról beszélt, hogy 2016-ban, a gyed extra bevezetésének harmadik évében már 70 ezren igényelték ezt a támogatást. Ez a választás szabadságát nyújtja a családoknak: azokat is támogatja, akik otthon maradnak a gyerekekkel, meg azokat is, akik munkát vállalnak mellette. A gyermekek elhelyezésének kérdése viszont megválaszolatlan maradt.

– A gyed extra bevezetése óta egyes településeken vagy kerületekben komplett várólisták alakultak ki a bölcsődéknél – mondta lapunknak a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szűcs Viktória szerint főleg a kétévesnél vagy akár egyévesnél is kisebb gyerekek körében látszik a jelentkezési „robbanás”. A gyed extrát ugyanis féléves kortól igénybe lehet venni, így sok édesanya él is a lehetőséggel, aki vissza akar menni dolgozni.

Ezt a tendenciát erősítette meg lapunknak az újbudai Egyesített Bölcsődei Intézmények vezetője, Unger Katalin is, aki szerint a kerületben korábban is meglévő hosszú várólisták tovább nyúltak. Volt olyan budapesti szülő, aki arról számolt be lapunknak, hogy féléves gyermeke csaknem óvodás lett volna, mire sorra kerül.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint már a nagy gyedhullám előtt, 2015 végén 1795 gyereket utasítottak el férőhelyhiány miatt, de még többen lehetnek, akik inkább nem is jelentkeztek. Holott eleve óriási a lemaradás a bölcsődei férőhelyek számában: évente 90-92 ezer csecsemő születik, így mintegy 250 ezer kisgyermek érintett a kérdésben, férőhely viszont mindössze 40 ezer van, azaz 16 százalékuknak jut – emlékeztetett Szűcs Viktória.

Hazánk a 2002-ben elfogadott, úgynevezett barcelonai célkitűzések értelmében vállalta, hogy 2010-ig a három évnél fiatalabb gyermekek harmadának biztosít bölcsődei ellátást, de ennek a fele sem teljesült. Az uniós átlag egyébként magasan a magyar feletti, 27 százalékos. Hazánkban ráadásul nagyon egyenetlen a bölcsődék eloszlása is: a fővárosban van az intézmények harmada, míg egyes régiókban sok helyen semmilyen ellátás nincs. Pedig minimum 60 ezer férőhely kellene, ami legalább 25 százalékos bővítést jelent Szűcs Viktória szerint.

A kormány jogszabályi változtatásokkal is próbálkozik: Novák Katalin korábban elmondta, január 1-jétől a gyermekvédelmi törvény értelmében a 10 ezer fősnél nagyobb településeken kívül ott is létesíteni kell bölcsődét, ahol legalább 40, három évnél kisebb gyermek van, illetve ott is, ahol legalább öt szülő igényli.

– Az államtitkár a választási lehetőségek bővüléseként kommunikálta, hogy idén a klasszikus bölcsőde mellett lesz mini-, családi és munkahelyi bölcsőde is. Ez most még csak az átalakításokat takarja, például hogy 2017. augusztus 31-től az egységes óvoda-bölcsődék nem működhetnek tovább, azokat tiszta profilú óvodaként, illetve tiszta profilú bölcsődeként kell majd működtetni – árnyalta a képet Szűcs Viktória. A családi napközik, ha a jövőben csak három év alattiakat kívánnak ellátni, 2017. január 1-jétől át kellett alakuljanak úgynevezett családi bölcsődékké. Ha mind így tennének, az a kormány matematikája szerint további nyolcezer „bölcsődei” férőhelyet jelentene, de volt jó pár olyan intézmény, amely nem tudta vállalni az átállást, és inkább „lehúzta a rolót”.

A hét végén Novák Katalin azt is bejelentette, hogy 2014 és 2020 között százmilliárdos EU-s célforrásból harmadával növelik a bölcsődei férőhelyek számát, ami számban egybeesne a szakemberek igényével, de a gyedhez képest igencsak megkésett: a férőhelybővítés a gyed extra hetedik évére fejeződne be – amikorra az első igénylők gyermekei már bőven iskolások lesznek.

– Az is kérdés, hogyan és kiknek ítéli oda ezt a pénzt a kormány – emelte ki Szűcs Viktória. Hiszen éppen a legszegényebb régiókban nincsenek meg a személyi feltételek egy uniós pályázat megírásához, vagyis ott, ahol a legnagyobb szükség lenne a gyermekek szociokulturális fejlődéséhez a bölcsődére. Az sem világos, hogy a bölcsődék fenntartását miből finanszírozzák majd, mert a gyermekek után kapott állami normatíva alig a felét fedezi a költségeknek. Szűcs Viktória jelezte: maga a szándék és az irány jó, de a megvalósításhoz szükséges források, az időben történő intézkedés és a rendszerszintű gondolkodás hiányzik a kormány részéről.