Az egykori politikus szeptemberben még arról beszélt lapunknak, fél éven belül új politikai erő jelenhet meg, az ellenzéknek mérsékelt értékrendet és ahhoz hű stratégiát kell kialakítania. Ehhez képest közösségi oldalán elismerte, hogy eljutott arra a pontra, amelyen túl már nem látja értelmét a további közéleti szerepvállalásnak. Utóbbi ugyanis szerinte csak értékrendje „komoly lejáratása és végzetes megalkuvások” árán lett volna lehetséges. Úgy látta, az általa hirdetett paradigmaváltáshoz szükséges feltételeket az ő és barátai erőfeszítései ellenére is csak részlegesen sikerült megteremteni, ami nem elégséges a további építkezéshez.
Be kell látnom és el kell fogadnom, hogy az emberek túlnyomó többsége, beleértve a volt és lehetséges elvbarátokat, vagy meg van elégedve a fennálló viszonyokkal, vagy kockázatosabbnak, netán kevésbé kívánatosnak tartja a küzdelmet egy új jövőért, mint amennyire – vonakodva és undorodva – megbékél a jelenlegivel.
Kerék-Bárczy a kilencvenes évek elején, az MDF-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott titkárként, majd a párt parlamenti frakciójában tanácsadóként. 1998–99-ben visszatért a Miniszterelnöki Hivatalba, ekkor az egységet vezető miniszter kabinetfőnöke volt, majd 2001-ig a külügyminiszter főtanácsadójaként, ezt követően három éven keresztül pedig Magyarország Los Angeles-i főkonzuljaként tevékenykedett. A politikai megbízásokon kívül dolgozott a Matávnál, illetve oktatott adjunktusként a Külkereskedelmi Főiskolán.
