A jelek szerint nem titkosíthatta volna 2013-ban Lázár János a Seuso-kincsek visszaszerzésének egyes részleteit, mégis megtette: harminc évre minősített adattá nyilvánította. Útjába azonban akadály került, ezért nemrég váratlanul felülvizsgálta és megszüntette a saját minősítését. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Nemzet által indított per miatt tehetett 180 fokos fordulatot. Lapunk körülbelül egy évvel ezelőtt közérdekűadat-igényléssel fordult a Miniszterelnökséghez. Azt akartuk ilyen hivatalos formában megtudni, hogy ügyvédként kik és mekkora illetményért vettek részt a IV. században készült dísztárgyegyüttes visszavásárlásáról szóló tárgyalásokon. A Lázár János vezette tárca azonban megtagadta az információk kiadását. Arra hivatkozott, hogy a kormány szerint jelentősen rontaná saját tárgyalási helyzetét, ha annak akár a legkisebb részletéről tájékoztatnák a nyilvánosságot.
Lapunk azonban nem hitt neki, s a Fővárosi Törvényszékhez fordult, ugyanis a Seuso-kincsek visszavásárlását közpénzből fizették, így az azokkal kapcsolatos adatok közérdekűnek minősülnek.
A bíróságtól azt kértük, hogy kötelezzék a tárcát a kért adatok kiadására, ám ekkor az is kiderült, hogy Lázár János nemcsak hogy nem adta ki, de 2043-ig titkosította azokat. A bíróság kénytelen-kelletlen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, hogy titokfelügyeleti eljárás keretében derítse ki, valóban jogos volt-e Lázártól az adatok titkosítása. A NAIH tehát megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy volt-e, és ha igen, akkor mi volt a titkosítás oka. Válasz helyett azonban Lázár inkább gyorsan feloldotta a titkosítást.
Erőfeszítéseink gyümölcse a HVG.hu ölébe pottyant. Helyettünk ugyanis ez a lap hozhatta nyilvánosságra, hogy a tizenötmillió euróért, azaz nagyjából négy és fél milliárd forintért visszavásárolt Seuso-kincsek hét darabjának hazahozatalát nem más, mint az igazságügyi miniszter ügyvédi irodája bonyolíthatta le, pedig rajta kívül más ügyvédek is dolgoznak Magyarországon. A Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda 43 millió forintot kapott az államtól a munkára.
Az ügynek itt nincs vége. A Miniszterelnökség bár először arra hivatkozva tagadta meg a tájékoztatást, hogy azzal jelentősen rontaná a kormányzat tárgyalási pozícióit, ám most kiderült, hogy ez nem igaz. A tárgyalások ugyanis nem zárultak le, továbbra is zajlanak. Tehát először vagy füllentett a Lázár János vezette tárca, vagy pedig a kormány most szándékosan rontja a saját tárgyalási pozícióját.
És persze az a nagyon életszerű következtetés sem zárható ki, hogy az egész mizériának Trócsányiék szerepe az oka, ami kínossá vált a kormánynak. Az, hogy az igazságügyi miniszter ügyvédi irodája számtalan állami megbízást kap és kapott, és emiatt volt szükség a titkosításra. Sokan emlékezhetnek rá, hogy a Fidesz 2003-ban hasonló megbízások miatt élesen bírálta a Medgyessy-kormány kancelláriaminiszterét, Kiss Elemért, aki az egyik ilyen ügy kipattanása után nem sokkal kénytelen volt lemondani. A fideszes Trócsányi László azonban előrelátó volt, mert miniszteri kinevezését követően azonmód kifejtette, hogy ő ilyen esetekben például nem tart összeférhetetlennek állami megrendeléseket.
A szóban forgó Seuso-kincsek darabjait az 1970-es évek közepén találta meg Sümegh József, a Fejér megyei kőszárhegyi kőbánya kisegítő munkása. Ma sem tudni, pontosan, hol bukkant a felbecsülhetetlen értékű késő római kori ezüsttárgyegyüttesre, pedig ez az információ létfontosságú volna a kincs magyarországi eredetének bizonyításához, és a még külföldön lévő darabok visszaszerzéséhez.
