A kórházi fertőzéses történeteket várják

Legalább 650-en halnak meg kórházi fertőzés miatt évente. Kampány kezdődött az érdemi ellenőrzésekért.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) nem mondja meg, mennyi a kórházi fertőzések pontos száma – helyesebben: a közzétett adatok nehezen értelmezhetők. és gyakran hiányosak –, de a helyzet folyamatosan romlik. Így indul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet legutóbbi felhívása. Kampányukban arra kérik az embereket, küldjék el kórházi fertőzésekkel kapcsolatos történeteiket, hogy ezek alapján felszólíthassák az ÁNTSZ-t az ellenőrzések lefolytatására. Máig huszonhárom panasz érkezett a szervezethez.

A vasárnap este közzétett felhívásban Asbóth Márton, a TASZ betegjogi és önrendelkezési programvezetője kitér arra, milyen könnyedén lehet halálos kimenetelű egy csonttörés utáni rutinműtét is. Példaként a huszonhét éves Bence történetét írja le, akinél a sikeres műtét után néhány nappal fájdalmas bőrkiütések, tályogok alakultak ki. A fiú mrsa-val, egy multirezisztens, azaz a legtöbb antibiotikumnak ellenálló kórokozóval fertőződött meg az intézményben. Ez a véráramba kerülve tüdőgyulladást, vérmérgezést okozhat, hagyományos antibiotikumokkal nem lehet leküzdeni, a fiú is belehalt a fertőzésbe. A zárójelentésre pedig mindeközben annyit vezettek fel: a halál oka vérmérgezés – írta Asbóth Márton.

Nem derül ki, hogy ez esetben fiktív vagy megtörtént esetről van szó, de az vitathatatlan, hogy a jelenlegi helyzettől egyik esetben sem állunk távol. Egyes kórházi fertőzésekkel ugyanis valóban nagyon nehezen birkózik meg a legyengült szervezet, gyakran súlyos következményei lehetnek. Ahogy arról nemrégiben lapunk is beszámolt, az európai egészségügyi fogyasztói index legfrissebb, 2016-ra vonatkozó jelentése szerint egyebek között messze nem megfelelő hazánkban az mrsa által okozott fertőzések száma. Magyarország egyébként a harmincadik helyen végzett a felmérésben szereplő harmincöt országból.

Bár a TASZ a fertőzésekre vonatkozó friss számokat nem ismeri, azt leszögezi: minden évben több száz – az ÁNTSZ szerint is hatszázötven – beteg hal meg emiatt. Azok között pedig, akik többhavi lábadozás után túlélik a fertőzést, nemritkán maradandó egészségkárosodás alakul ki.

Az érintettek panaszaikkal fordulhatnak ugyan az intézmény fenntartójához, ilyenkor az esetet vagy a fenntartó, vagy a kórház vezetője vizsgálja ki. Így pedig vitatható, hogy mennyire független és objektív a vizsgálat – hangsúlyozza a TASZ. Az igazgató ugyanis nem érdekelt abban, hogy kijelentse: a kórház szakmai hibát vétett.

Kérhető a betegjogi képviselő segítsége is. Asbóth Márton ezzel kapcsolatban is riasztó adatot közölt. Mint írta, a páciensek és a hozzátartozók inkább tanácsért fordulnak hozzá, panaszeljárásban csak az esetek tizenhét százalékában kérik a segítségüket.

Egy műhibaper pedig évekig is elhúzódhat, óriási költségei lehetnek, s egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel zárul. Marad tehát a várakozás arra, hogy a hatóság lép, és érdemi változások történnek a fertőzések visszaszorításáért.