A jelentés hangsúlyozza, hogy rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a vizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei. A biztos szerint ráadásul a Nemzeti alaptantervből és a kerettantervből sem következik a diákok nyelvvizsgára való felkészítésének kötelezettsége, ezért a bevezetés az oktatáshoz való jog sérelmét is jelenti.
Mindemellett rámutatott: a jogbiztonság követelményét súlyosan sértette, hogy a szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül a 2016–17-es tanév kezdetét megelőzően hirdették ki, így egyáltalán nem volt idő az új feltételekre való felkészülésre. A kerettanterv felkészülési idő nélküli bevezetése pedig nemcsak az idegen nyelv oktatásával kapcsolatos helyi feltételrendszer hiányát, hanem a teljes szakgimnáziumi oktatás megkezdését és befejezését is bizonytalanná tette. Mindez sértette az oktatáshoz való jogot azzal, hogy hátrányosan érintette a szakirányú felsőoktatásban továbbtanulni kívánók felkészítését is.
Az alapvető jogok biztosa javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy az új rendelet hatályba lépésére állapítson meg egy olyan másik időpontot, amely figyelembe veszi a bevezetés alapjogi és szakmai követelményeit. Székely László kérte azt is, hogy mérjék fel a nem emelt szintű idegen nyelvi képzést nyújtó iskolák ma rendelkezésre álló személyi, tárgyi feltételrendszerét, és ennek alapján tegyenek intézkedéseket a B2 szintű nyelvtudás elsajátításához szükséges körülmények megteremtésére. Végül azt is kezdeményezte, hogy a miniszter fontolja meg a jelentésben vizsgált jogi szabályozás módosításának szükségességét.
