Az internet jó búvóhely

Magyar fiatalok is öngyilkosságra buzdító internetes csoportok befolyása alá kerülhetnek.

– A tapasztalatok alapján úgy tűnik, az utóbbi időben egyre több magyar szerverről érkeznek illegális tartalmak, a kifogások is ezekkel kapcsolatosak. Ez ijesztő, hiszen ez azt jelenti, hogy azok a bűnözők, akik például gyermekpornográfiával foglalkoznak, itt élnek közöttünk – mondta Reményiné Csekeő Borbála. Hozzátette, gyerekeket ábrázoló pornográf tartalommal kapcsolatban tavaly 150 bejelentésből lett végül hatósági ügy, valamint 61 esetben volt szó magyar illetékességről.

A szakember szerint a közösségi oldalakon sok olyan zárt, titkos csoport is létezik, amelyekben az önsértés, az öngyilkosság vezető téma. A gyermekkrízis alapítvány szervezett öngyilkosságra buzdítással még nem találkozott, de az online zaklatásnak egyik jelensége lehet, hogy valakit arra buzdítanak, önkezével vessen véget életének.

Az alapítvány tapasztalatai szerint az úgynevezett cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás, terrorizálás, megfélemlítés, továbbá a szexting, vagyis a szexuális tartalmú, az egyént meztelenül mutató fotók és videók küldése mobiltelefonra vagy e-mail címre is rendkívül aktuális probléma. – Ezekhez kapcsolódó, elborzasztó híreket elsőként Amerikából lehetett hallani, aztán néhány hónap múlva megjelentek az európai esetek, és fél év sem kellett ahhoz, hogy általánossá váljon a cyberbullying és a szexting is a tizenévesek között. Az internet természetéből fakadóan, ami Ukrajnában van, az pillanatokon belül hozzánk is elérhet. A Kék Vonalnak is volt olyan esete, mely ehhez nagyon hasonló, a zaklatás része volt, hogy a másik önértékelését aláássák. Ez elment odáig, hogy az öngyilkosságra buzdítás is megjelent – tudtuk meg Reményiné Csekeő Borbálától.

– Nehezíti a helyzetet, hogy a fiatalok jogtudatossága nem olyan erős, hogy észleljék: ami velük történik, bűncselekmény – hívta fel a figyelmet egy másik problémára a szakember. A rendőrség pedig csak akkor tud segíteni, ha a zárt chatszobák nyilvánosságra kerülnek. Persze a tinédzsereknek számos olyan titkuk lehet, amit nem feltétlenül akarnak megosztani a nyilvánossággal, ez pedig nehezítheti a segítségnyújtást. Észlelniük kell, hogy mi a zaklatás, és mikor kell bevonni egy felnőttet.

Az interneten történő öngyilkosságra buzdítás jelensége azért is érthetetlen és ijesztő, mert a „tettest” nem anyagi haszonszerzés motiválja – mint az online csalások esetében –, vagyis számára nem jár kézzelfogható előnyökkel, haszonnal, nyereséggel, ha be tudja hálózni áldozatát. De akkor mégis mi ösztökéli azokat, akik gyerekeket biztatnak öngyilkosság elkövetésére? Milyen motiváció állhat ilyen gyermekek életét követelő oldal létrehozása mögött? Ezeket a kérdéseket tettük fel Agárdi Tamás igazságügyi szakértőnek, klinikai szakpszichológusnak. A szakember szerint természetes, hogy egy egészséges pszichével rendelkező ember nem érti a miérteket. Egy ilyen oldal létrehozásának háttérében állhat, hogy a készítő és működtető – aki valójában elkövető, hiszen öngyilkosságra buzdít, ami büntetendő cselekmény – a figyelem középpontjába akar kerülni, sikert akar elérni, valamiféle eredményt felmutatni. Egy torz valóságban az, ha miatta dobják el az életüket a gyerekek, annak számít. – Nagyon sok olyan ember él manapság, aki csupán egy virtuális térben létezik, a chatablakok előtt éli az életét, és minden meghatározó emberi kapcsolata az interneten zajlik. Ők a szocializáció hiánya miatt nem képesek arra, hogy a valóságban is interakciókat folytassanak, emberi kapcsolatokat létesítsenek. Ezeknek az embereknek óriási elfogadást és hatalmat jelent, ha a szavuk erejére bárki öngyilkosságot követ el – fejtette ki Agárdi Tamás.

A szakpszichológus beszélt arról is: vannak olyan emberek, akiket nem a siker vezérel, hanem pusztán a normák hiánya. – Hiszen ha valakit 200 forintért meggyilkolnak, nem lehet azt mondani, hogy a pénz volt a gyilkosság haszna. Sokkal inkább a szocializáció hiányáról van szó, ezekben az emberekben nincs minimális empátia sem – mondta Agárdi Tamás. Ilyenkor nem a cselekménnyel, hanem a lebukással van negatív viszonyuk az elkövetőknek. Ez ugyanúgy igaz lehet az oldal készítőire is – magyarázta a pszichológus.

A gyerekeket köztudottan jóval könnyebb befolyásolni, mint a felnőtteket. Agárdi Tamás szerint mindig lesznek olyan emberek, akik hasonló negatív cselekményeket akarnak szervezni, ezt kevésbé tudjuk megváltoztatni. Sokkal fontosabb, mit kell tenni ahhoz, hogy az ilyen felhívásoknak ne legyen eredményük. – Ha erősen függ a gyerek az internettől, a szociális élete nagy részét ott éli, kevés a személyes kapcsolata, az mindig egyfajta sodorhatóságot eredményez. Az ilyen fiatalokat könnyebb manipulálni – hangsúlyozta a szakember. – Persze egy tényező még nem vezet oda, hogy valaki öngyilkos legyen. Fontos, hogy kinek, milyen megküzdési mechanizmusai vannak. Előfordulhat, hogy valaki számtalan lelki problémával terhelve találkozik egy ilyen oldallal, de megy is tovább, és a tartalom nincs rá hatással. Fontos, hogy megtanulják a gyerekek, az életben vannak veszélyek. Ha ez egész kora gyerekkorban nem jól alakul ki, akkor fogékonyak lehetnek egy-egy ilyen oldalra, mert nem érzik a veszélyét – mondta Agárdi Tamás.

Minden öngyilkossági kísérlet megrázó, különösen, ha egy gyerek próbál önkezével véget vetni az életének. Megdöbbentő, és mindennél többet mond, hogy a Heim Pál Gyermekkórházban egyetlen hétvégén a fekvőbeteg-részleg 25-30 százalékát öngyilkossági kísérlet miatt kezelt betegek teszik ki. Sófi Gyula, a kórház pszichiátriai osztályának főorvosa, igazságügyi gyermekpszichiáter korábban azt mondta lapunknak, a gyermekek magukra hagyatottsága komoly problémákat teremthet, és ebben nagyon nagy felelőssége van a szülőnek.
– A gyermek ugyanis még nem rendelkezik azokkal a megküzdési stratégiákkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hatékonyan kezelje a mindennapok sérelmeit. Egy magára hagyott gyerek csak a saját módszereivel tud ezzel megbirkózni, ilyen a befelé fordulás, depresszió, elzárkózás, de az is előfordulhat, hogy agresszívvé, támadóvá válik. Minden esetben figyelni kell a kisebb változásokra is, mert azok utalhatnak arra, hogy valaki nem tud megbirkózni az adott szituációval – fejtette ki a szakember.

A veszélyes vagy sértő oldalak „hatástalanításáról” az NMHH azt közölte lapunkkal, az esetek többségében a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatók elérhetetlenné teszik a tartalmakat. A fellépés hatékonysága azonban attól is függ, hogy az adott tartalmat belföldi vagy külföldi szerveren tárolják. Tavaly a zaklatásokkal is foglalkozó Internet Hotline több mint 270 bejelentést kapott. A legtöbb hozzájárulás nélkül elérhetővé tett tartalomról szólt, ezt követték az online zaklatások, illetve a rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalmak miatt tett bejelentések. Az erőszakos tartalmakkal kapcsolatos ügyek között az NMHH-nak volt dolga öngyilkosságra buzdítókkal is.

A témával kapcsolatban kerestük a rendőrséget is. Szerettük volna megtudni, az utóbbi öt évben előfordult-e, hogy fiatalokat öngyilkosságra buzdító internetes csoportok, oldalak miatt nyomoztak, esetleg jelenleg folyamatban van-e ilyen nyomozás. Közel két hete feltett kérdéseinkre azonban lapzártánkig nem kaptunk választ.

Az Ukrajnában felderített weboldalra bejelentkező fiatalokat eleinte kérdésekkel tesztelték az oldal létrehozói, hogy kiderítsék, valóban vannak-e öngyilkossági hajlamaik. Majd számos feladatot adtak nekik, ezek során valamilyen kárt kellett tenniük magukban, vagy fájdalmat kellett okozniuk maguknak. A végső szakaszban, amikor megbizonyosodtak arról, hogy a gyerek készen áll az öngyilkosságra, személyes, zenei aláfestésű üzenetet küldtek neki. Felsorolták a problémáit, amiket korábban feltárt előttük, majd közölték vele, hogy mindezekre egyetlen megoldás van: az öngyilkosság. (K. Sz.)