A helyiek azt tapasztalják, hogy továbbra is csípi a szemet, irritálja a bőrt, és nem merik meginni az erősen fertőtlenített vizet a Somogy megyei Barcson. A helyzet azonban a közeljövőben nem fog változni. Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint fontos a korszerűsítés, a település polgármesterétől megtudtuk: erre jelenleg nincs állami forrás, így minden marad a régiben.
Lapunknak egy neve elhallgatását kérő barcsi lakos arról panaszkodott: fürdéskor a vízben erős fertőtlenítőszer szagát lehet érezni, ami csípi a szemét és irritálja az orr nyálkahártyáját. Mint mondta, unokái érzékeny bőre sem bírja a vizet, ekcémával küzdenek, és folyamatosan krémezni kell a gyerekek testét. Ő azt gondolja, ez nem lehet mástól, mint a víztől, amelyet régóta nem mernek meginni.
A barcsi vízzel évek óta gond van; 2015 júliusában például tartálykocsikkal kellett vizet hordani a városba, valamint a közeli Drávaszentesre és Somogytarnócára, mivel baktériumos fertőzöttség miatt ihatatlan volt a csapvíz. A benne talált kórokozók ugyanis bélgyulladást, hasmenést okozhatnak. Barcson bő fél hónapig tizenkétezer ember maradt egészséges vezetékes víz nélkül. Aztán két éve, a minőség javítása érdekében új vízkezelőt építettek, a lakossági panaszbejelentések azonban nem szűntek meg.
– Tavaly Barcs településen, illetve Somogytarnócán és Drávaszentesen a hálózaton szolgáltatott ivóvíz minősége mikrobiológiai paraméterek tekintetében többször is kifogásolt volt – olvasható Rétvári Bence nemrégiben közzétett írásbeli válaszában. Az Emmi parlamenti államtitkára Ander Balázs jobbikos országgyűlési képviselő kérdésére közölte: a fertőzéseket okozó Enterococcusok száma 104 mintából 2 alkalommal haladta meg a határértéket, míg a Pseudomonas aeruginosa esetében – ez fülgyulladást, égési sebeket és vérmérgezést is okozhat – 102 mintából 9 esetben volt kifogásolt az eredmény. A vastartalom 2016-ban 10-ből 6 esetben haladta meg a határértéket. Ennek közvetlen egészségügyi hatása nincs, azonban másodlagos bakteriális szennyeződés kiváltója lehet. A jelenleg alkalmazott fertőtlenítőszer (klór-dioxid) az államtitkár szerint érezhető elváltozásokat okozhat, kellemetlen lehet a víz íze vagy szaga. Éppen ezért a fogyasztás előtt szellőztetéssel, forralással távolítható el a klór-dioxid.
Az államtitkári válasz úgy fogalmaz, a vízhálózat korábbi rekonstrukciója csak annak töredékére terjedt ki, a vízmű által üzemeltetett gerinchálózat így továbbra is régi. A minden közegészségügyi feltételnek megfelelő, érzékszervi panaszokat sem okozó ivóvízellátás érdekében Rétvári úgy véli, kiemelten fontos a települési elosztóhálózat folyamatos korszerűsítése. Erre azonban, úgy tűnik, az államnak nincs pénze.
Karvalics Ottó, Barcs polgármestere ugyanis úgy nyilatkozott: a régi csövek cseréje, javítása nem a szolgáltató, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. feladata, hiszen a tulajdonos az önkormányzat. Annak kellene finanszírozni a felújítást, de ez többmilliárdos tétel volna, amire – bár szeretnének ezen változtatni – jelenleg nincs pénze a városnak. Állami segítség, pályázat nélkül tehát nincs esély arra, hogy korszerűsítsék a negyvenéves hálózatot.
Ha sikerülne is forrást találni a korszerűsítésre, korántsem biztos, hogy az csökkentené a jelenleg alkalmazott fertőtlenítő mennyiségét. A polgármester elmondta, a tisztításra, fertőtlenítésre nem a csövek állapota miatt van szükség, hanem azért, mert elengedhetetlen ahhoz, hogy a víz ne okozzon fertőzést a lakosság körében. A kérdés tehát, hogy miképpen lehetne csökkenteni a klór-dioxid mennyiségét, továbbra is megválaszolatlan.
Karvalics Ottó szerint néhányan „felfújják” a panaszaikat, de valójában nincs súlyos probléma. Az ő lakásában, amely pár száz méterre található a szivattyúteleptől, például tiszta, iható a víz. – A hivatalba és a szolgáltatóhoz érkezett jelzésekből térképet próbálunk készíteni arról, hogy hol okoz jelenleg is panaszokat a víz. A városban több helyen is fennáll a probléma, de még nem tudjuk, hogy ennek mi az oka – mondta a polgármester.
A barcsi víz országos összehasonlításban egyébként rendkívül drága. Ahogy azt a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-től megtudtuk, az ivóvíz köbméterenként 474,35 forintba kerül. Csak összehasonlításképp: ez Győrben bruttó 220, Budapesten 218, Debrecenben pedig 311 forint. Mindez annak tükrében is érdekes, hogy Barcs határában folyik a Dráva, így megoldott a víznyerési lehetőség. Az évek óta tartó panaszok miatt a városban élők fel vannak háborodva, de változás, úgy tűnik, a közeljövőben nem várható.
