Feljelentették a rendőrségen a pécsi családfakutatókat

A Magyar Nemzeti Levéltárra hivatkozva is pénzt csikart ki az ügyfelektől Mester János ügyvezető.

Hitelt érdemlően bebizonyosodott legalább egy esetben, hogy fiktív ősöket tüntetett fel egy ügyfele által megrendelt családfán a Pexter.net Kft. A Családfakutatók Csapata néven futó pécsi társaság borsos árakon kínálta kétes értékű munkáját, ráadásul újabb pénzeket szedtek be azért, hogy – állításuk szerint – a levéltár „különleges kutatásokat” végezzen az ügyfél családfájára vonatkozóan. Lapunknál számos új károsult mellett a cég egykori kutatói is jelentkeztek, akiket állításuk szerint Mester János ügyvezető mondvacsinált okokból ki sem fizetett; közben pedig már rendőrségi feljelentés is született a pécsi cég ügyében.

Hivatalosan is megerősítette a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), hogy szolgáltatásaik között nem szerepelnek a Mester Jánosék által hivatkozott elemek. Az MNL nem folytat családfakutatást, nem ellenőrzi kész családfák hitelességét, és nincs olyan, hogy különleges kutatási engedély, ugyanis az általuk tárolt iratok ingyen kutathatók minden magyar állampolgár számára a vonatozó jogszabályi keretek között – mondta lapunknak a szervezet kutatószolgálatának főosztályvezetője, Völgyesi Zoltán. Hozzátette: másolásért – akár fénymásolásért, akár digitalizációért, ami az intézménynek is költség – valóban kérhetnek pénzt, ami költségként jelenhet meg egy családfakutatónál is, de ilyen esetekben sem százezer forintos tételekről van szó (a lapunk birtokába jutott számlán, amelyet F. Ferenc károsult kapott Mesteréktől, mintegy 101 ezer forint szerepelt az MNL kapcsán).

– Ügyfelem családfája, amelyet Mesterék csapata készített, szinte teljes egészében hamis adatokat tartalmazott – summázta tapasztalatait a pécsi céget illetően Mlecsenkov László családfakutató. – Látványos volt a házassági és halotti anyakönyvek hiánya, és bebizonyosodott, hogy emiatt a Családfakutatók Csapata csak a ködöt szurkálta, és ha talált is valódi ősöket, azokra csupán véletlenül bukkant rá – mondta.

Mlecsenkov egy ügyfele kérésére, cikkünk hatására vizsgálta felül a Mesterék által átadott anyagot, és nézte végig pontról pontra az általuk feltételezett ősöket a Magyar Nemzeti Levéltár anyagaiban, amelynek belső indexére eredetileg Mesterék hivatkoztak, és egyúttal igazolta nekünk: a pécsiek valóban csak az azonos nevű és az életkorban nagyjából megfelelő ősök közül böktek rá egyre, a további kutatást pedig nem folytatták le.

Azt, hogy mekkora szakmai ellenőrzés kísérhette a kutatók munkáját, jól példázza a cégnek egykor dolgozó S. Szilvia esete. A lapunkat megkereső volt munkatárs elmondta, a cég jellemzően tapasztalatlan egyetemistákkal dolgoztatott, őt pedig a családfakutatáshoz relevánsnak éppen nem mondható mérnöki végzettsége ellenére kérdés nélkül vette fel a Mester-féle csapat.

A Magyar Nemzethez eközben egyre-másra futnak be a károsultak panaszai a Családfakutatók Csapata munkája kapcsán. A lapunk által megkérdezett ügyvédek egyébként azt tanácsolták nekik: mindenekelőtt tegyenek feljelentést a rendőrségen, hogy megindulhasson a büntetőeljárás. Mint a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, az ügyben egy feljelentés már biztosan történt.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan polgári úton is próbálják meg érvényesíteni kárigényüket, például közjegyzőnél beadott fizetési meghagyással, amely idővel esetleg jogerőre emelkedve behajthatóvá teszi a követelt összeget – nem kizárt, hogy ilyenek nyomát őrzi az Opten cégtár: eszerint tizenhárom végrehajtási eljárás indult a Pexter.net Kft. ellen. Érdemes lehet pertársaságba tömörülni, és együttesen fellépni a cég ellen, mert így valószínűleg sikeresebb lesz az akció.