Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóság elnöke szerint azonban nagyon is az. Példaként hivatkozott Péterfalvi egy Zala megyei esetre, ahol hasonló ügyben jogerősen elmarasztalták a mások irodájában titkos megfigyelést végzőket.
A jogalkotási hiba a Legfőbb Ügyészség szerint az új Btk. megalkotásakor történt, amikor is a korábbi törvényben a magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekményének helyébe lépő titkos adatszerzés tényállása csak a jogosulatlanul megszerezhető titokkört bővítette a jogalkotó, az elkövetési magatartásokat, illetve lehetséges elkövetési helyeket viszont nem bővítette. Így a titkos adatszerzést – hasonlóan a magántitok jogosulatlan megismeréséhez – változatlanul csak magánlakásban lehet elkövetni.
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az elkövetés helyének tágabb meghatározásával válna lehetővé – az eredeti jogalkotói szándéknak is megfelelően – valamennyi e körbe tartozó társadalomra veszélyes magatartás büntetőjogi üldözése.
A Péterfalvi által hivatkozott Zala megyei üggyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség – tekintettel arra, hogy az adott ügyben (is) alkalmazott törvényhely álláspontja szerint nem egyértelmű – a Kúriánál a terhelt javára felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Zalaegerszegi Járásbíróság 2015. december 15-én jogerőre emelkedett végzése ellen.
