– Hivatalból eljárva megvizsgálta a Legfőbb Ügyészség az úgynevezett MTVA-s lehallgatási ügyben a Fővárosi Főügyészség által hozott részmegszüntető határozatot és annak kapcsán a Btk. tiltott adatszerzéssel kapcsolatos rendelkezését – tudta meg a Magyar Nemzet Fazekas Gézától, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjétől. Arra a következtetésre jutottak, mondta, hogy ez a kérdéskör a Btk.-ben nem megfelelően szabályozott, ezért a Legfőbb Ügyészség szerdán jogalkotási kezdeményezéssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz.
A törvény szóban forgó paragrafusa szerint tiltott adatszerzést az követ el, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, illetve más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyel vagy rögzíti. Ez bűncselekmény, amiért akár három év szabadságvesztés is kiszabható.
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint „a tiltott adatszerzés bűncselekményt dogmatikailag helyes megközelítésben csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel a más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely fogalmának”. Azaz álláspontjuk szerint „nem vonható a törvényi tényállás alá az a magatartás”, amikor munkahelyi irodában, egyéb helyiségben kerül sor az ott történtek lehallgatására, rögzítésére, noha elismerik, hogy „indokolt lenne az elkövetés helyének tágabb meghatározásával a bűncselekménnyel fenyegetett magatartások körét kibővíteni”.
Magyarán, a Legfőbb Ügyészség sem tartja normálisnak, hogy valakit az irodájában lehallgassanak, ahogy az Vaszily Miklóssal, az MTVA vezérigazgatójával nagy valószínűséggel megtörtént.
Mint lapunk is megírta, tavaly tavasszal poloskákat találtak Vaszily Miklósnak és két vezető munkatársának az irodájában. A rendőrségnek tíz hónap alatt sem sikerült tisztáznia, hogy az elvileg szigorúan őrzött épületben kik szerelhettek lehallgatókészülékeket a vezetők irodáiba. Végül a tiltott adatszerzés miatt indított nyomozást átadták az ügyészségnek, utóbbi azonban bűncselekmény hiányában azt megszüntette. Indoklásuk szerint „az MTVA irodái, illetve tárgyalói ugyanis nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszínei”, mivel ez a bűncselekmény csak „más lakásában vagy egyéb helyiségében” valósulhat meg. (Az ügyben más bűncselekmények gyanújával még tart a nyomozás, így elvileg még lelepleződhetnek az MTVA bepoloskázói.)
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóság elnöke szerint azonban nagyon is az. Példaként hivatkozott Péterfalvi egy Zala megyei esetre, ahol hasonló ügyben jogerősen elmarasztalták a mások irodájában titkos megfigyelést végzőket.
A jogalkotási hiba a Legfőbb Ügyészség szerint az új Btk. megalkotásakor történt, amikor is a korábbi törvényben a magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekményének helyébe lépő titkos adatszerzés tényállása csak a jogosulatlanul megszerezhető titokkört bővítette a jogalkotó, az elkövetési magatartásokat, illetve lehetséges elkövetési helyeket viszont nem bővítette. Így a titkos adatszerzést – hasonlóan a magántitok jogosulatlan megismeréséhez – változatlanul csak magánlakásban lehet elkövetni.
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az elkövetés helyének tágabb meghatározásával válna lehetővé – az eredeti jogalkotói szándéknak is megfelelően – valamennyi e körbe tartozó társadalomra veszélyes magatartás büntetőjogi üldözése.
A Péterfalvi által hivatkozott Zala megyei üggyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség – tekintettel arra, hogy az adott ügyben (is) alkalmazott törvényhely álláspontja szerint nem egyértelmű – a Kúriánál a terhelt javára felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Zalaegerszegi Járásbíróság 2015. december 15-én jogerőre emelkedett végzése ellen.
