A kártalanítás lehetősége természetesen a még bent lévő fogvatartottak számára is nyitva áll, nekik azonban először panaszt kell előterjeszteniük a büntetés-végrehajtási szerv vezetőjéhez a körülmények miatt.
Kerestük a BVOP-t azzal kapcsolatban is, hogy a jelenleg büntetésüket, illetve előzetes letartóztatásukat töltők miként szerezhetnek tudomást a jogi lehetőségről. Orosz Zoltán kérdésünkre közölte, a szervezet gondoskodik a fogvatartottak felvilágosításáról. – Valamennyi bv-intézet egyenként, személyesen informálja az elítélteket. Az erről szóló nyomtatványt minden fogvatartottnak átadják – tájékoztatott a szóvivő, hozzátéve, az ismertető ezenkívül a büntetés-végrehajtási intézetek körleteinek faliújságján is megjelenik majd. Orosz őrnagy azt is elárulta, hogy számos intézetben fórumokat hívtak össze a parancsnokok, ahol szintén személyesen tájékoztatták a fogvatartottakat.
Igényével most még az a fogvatartott is előállhat, akinek jogsértő elhelyezése hat hónapnál korábban, de egy évnél nem régebben fejeződött be. Azokat, akik már Strasbourgban kértek jogorvoslatot, de ügyüket felfüggesztette a nemzetközi testület, levélben tájékoztatják a kártalanítás itthoni igénylésének menetéről.
Orosz Zoltán hangsúlyozta, a jelenleg zajló börtönépítési projekteknek és a meglévő intézetek folyamatos korszerűsítésének köszönhetően egyre kevesebb rabot ér alapjogi sérelem a börtönfalakon belüli elhelyezéssel összefüggésben. Ha a jelzett folyamatok eredményeképpen a börtönök telítettsége száz százalék alá csökken, az ilyen jellegű panaszok meg fognak szűnni – ismertette a szervezet várakozásait a szakember.
A kormány elképzelése szerint 2019-ig összesen 46 milliárd forintból kilenc büntetés-végrehajtási intézet fog megépülni a férőhelybővítés keretében, körülbelül ötezer fogvatartott elhelyezésére. Kabódi Csaba büntetés-végrehajtási jogi szakértő szerint ebben akadályt jelenthet a munkaerőhiány, amivel az intézetek már most is küzdenek, és amit részben a nem versenyképes bérek okoznak. Egy korábbi ombudsmani jelentés szerint ráadásul a közelmúltban előfordult, hogy a bv-intézetek dolgozói helyiségei is alkalmatlanok az emberi tartózkodásra.
