Majd arról mesél, hogy nemrég kiállítás nyílt az első világháborúban harcoló magyar zsidó katonákról Krakkóban, és hasonló tárlat megnyitását tervezi Budapesten. Ugyanis – mint mondja – a zsidók a XIX. század második feléig nem teljesíthettek katonai szolgálatot. Az 1848-49-es szabadságharcig a Magyarországon élő zsidóság nem vett részt a nemzeti mozgalmakban, viszont a forradalomban már ugyanúgy harcolt azokért a célokért, amiket meghirdettek annak hősei. A XIX. század végén erőteljessé vált a magyarországi nemzetiségi mozgalom, megindult az asszimiláció. A zsidó valláshoz tartozók jelentős része is ezt az utat választotta, s ezzel egy időben jelent meg Magyarországon a zsidóságon belül a neológia irányzata.
A főrabbi a közelmúltban Krakkóban járt, ahol júniusig látható a Júda Magyar Oroszlánjai című kiállítás, amelynek keretében a szervezők korabeli eszközök és dokumentumok segítségével elevenítik fel az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében küzdő magyarországi zsidók sorsának társadalmi és vallási vetületeit. Egyúttal emlékeztetnek arra is, hogy a monarchia hadseregében a különböző országokból származó zsidó katonák száma becslések szerint 275-400 ezer volt. Arra, hogy napjainkban mi a számok terén a helyzet, nem lehet tudni, mivel senkinek sem jegyzik fel vallási hovatartozását akkor, amikor a honvédséghez csatlakozik.
A Tábori Rabbinátus decemberben pályázatot nyújtott be. Amennyiben megnyerik, állami támogatásból létrehoznak majd egy kisebb méretű vándorkiállítást, amely azt mutatná be, miként működött a tábori lelkészség az első világháború idején. Hasonló tárlatot, melyet a terv szerint valamennyi laktanyába, illetve honvédségi művelődési központba elvinnének, a Tábori Rabbinátus legutóbb 2014-ben készített, akkor a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából „70 lélegzetvételnyi csend” címen.
A Tábori Rabbinátus négy éve szervez emlékutakat a HM munkatársainak Auschwitz-Birkenauba, amelyek iránt nagy az érdeklődés. – Én nagyon hálás vagyok a honvédségnek ezért a lehetőségért és támogatásért – mondja a főrabbi –, rengeteg pozitív visszajelzést kaptam olyanoktól, akik részt vettek a programokon. Arra a kérdésre, hogy a hadseregen belül találkozott-e antiszemitizmussal egyértelműen nem volt a válasza.
