Ellentmondásos hírek jelentek meg az utóbbi napokban arról a 2012-ben elkezdett, rendkívül sikeres hazai programról, amely a hátrányos helyzetű térségekben élők eredményesebb egészségügyi ellátását, felzárkóztatását célozta, és az utóbbi években jelentős sikereket könyvelhetett el. Hol arról lehetett olvasni, hogy nincs pénz rá, ezért véget érhet, hol azt, folytatódik a program, és újabb praxisközösségek alakulnak. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
Ahogy arról korábban lapunk is írt: az ország négy megyéjének 24 praxisában bevezetett Alapellátás-fejlesztési modellprogram jelenleg 16 településre koncentrálódik. Lényege, hogy a praxisközösségekben az orvosokat és asszisztenseket gyógytornász, dietetikus, egészségpszichológus és népegészségügyi koordinátor is segíti. Így eredményesebben érik el a lakosságot, és jelentős változások következnek be az egészségtudatosság terén is.
A szervezett szűrések, megelőzési programok és tanácsadások rendkívül népszerűek lettek a roma lakosság körében is. Forrásaink szerint az érintett területeken már 80 százalékos a lakosság átszűrtsége, és 10 százalékkal csökkent a szakellátásba utalások száma, ugyanis sok minden helyben megoldható.
A Svájci Alapból finanszírozott, 3,7 milliárd forintos program február végén zárul, és bár ősztől lesznek újabb praxisközösségek, nem tudni, mi menti meg a jelenlegi rendszert. Pedig a program nagyon is aktuális problémákra ad adekvát válaszokat. Papp Magor szakmai vezető a közelmúltban kifejtette: hála egy 7 milliárd forintos uniós támogatásnak, novembertől 30 újabb praxisközösség alakulhat, ugyanakkor a meglévők továbbműködtetése már márciustól forrást igényel. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a jó gyakorlatok fennmaradhassanak. A négy, jelenleg működő praxisközösség üzemeltetéséhez egyébként néhány tízmillió forint elégséges volna, a jó gyakorlatok országos kiterjesztéséhez pedig éves szinten 30-35 milliárd forintra volna szükség.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a program egészségpolitikai csoportjának vezetője a héten egy, a témában tartott háttérbeszélgetésen elmondta, katasztrófa, ha finanszírozás híján abbamarad a munka. Kifejtette: a dietetikusok segítettek egészségesebb irányba tolni a szegény családok táplálkozását, aminek eredményeként a környéken megváltozott a boltok árukínálata, még a menzák is igazodtak az átalakuló fogyasztási szokásokhoz – írta a Napi.hu. Sinkó Eszter beszélt arról is, gyerekeket szűrtek, sokukról kiderült, azért rossz a tanulmányi eredményük, mert nem látnak rendesen.
Mindezek ellenére úgy tűnik, márciustól magukra maradnak a jelenlegi praxisközösségek, emiatt pedig félő, hogy széthullik a jelenlegi szakembergárda, és nem tudni, szeptemberig mi lesz velük. A jó irány és a közeli vég ellenére egyelőre úgy tűnik, nem biztos, hogy az állam a program mellé áll.
Megkeresésünkre Papp Magor úgy reagált: a programban dolgozó szakemberek várják az egészségpolitikusok döntését arról, biztosítanak-e forrást a közösségek további működtetéséhez. Elmondása szerint látható a kormányzati szándék, hogy szeretnék az alapellátás-fejlesztést folytatni, de ehhez szükség van az ősszel várható EU-s forrás kiegészítésére.
Egyelőre tehát annyi biztos: létezik egy sikeres program, ami hosszú távon is segíthet a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásában, mégis hajszálon függ a léte. Új praxisközösségek ugyan lesznek, persze EU-s forrásból, de nem tudni, mi lesz a már négy-öt éve működők sorsa.
