Popovics György (Fidesz–KDNP) kijelentette, hogy a megyei közgyűlés a határozattal Esztergom mellé állt. A beruházásról, amelynek a határon átnyúló környezeti hatásai vannak, nem tájékoztatták a Duna menti településeket sem – közölte.
A javaslatot jegyző képviselők egyike, Zoltai Dániel (Fidesz–KDNP) elmondta, hogy Esztergom és Párkány környéke az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége, az átlagosnál több a légzőszervi betegség. A párkányi papírgyár területére tervezett beruházás az uralkodó széljárás miatt tovább szennyezné a magyarországi oldalon lévő Duna-parti városok levegőjét.
Kedden a párkányi képviselő-testület ülésén a Magyar Közösség Pártja kérte számon a polgármestertől, hogy miért nem tájékoztatta széleskörűen a lakosságot a tervezett beruházásról, és indítványozta, hogy az üggyel foglalkozzon a testület, mivel az üzem a dokumentáció szerint „közepesen környezetszennyező”.
Az MKP sajtóosztálya az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében leszögezte, „Párkány jelentős idegenforgalmi és turisztikai központ, ahol az ilyen környezetszennyező üzemnek semmi helye”. A párt közölte, aláírásgyűjtést kezdeményeznek a hulladékfeldolgozó megépülése ellen.
Szabó Eugen, Párkány polgármestere az Esztergomi Regionális Televíziónak azt mondta, a beruházásról szóló tájékoztatót feltették a város honlapjára, és kifüggesztették a hirdetőtáblára. A véleményezési folyamatban az önkormányzat összegyűjti az észrevételeket, és továbbítja a környezetvédelmi minisztériumba.
„Nem találtam semmi kivetnivalót a beruházásban. Egy modern, negyven főt foglalkoztató üzem épülhetne meg” – jelentette ki a polgármester, majd hozzátette, hogy február 22-én jár le az előzetes véleményezés határideje.
Romanek Etelka, Esztergom polgármestere (Fidesz–KDNP) az MTI-nek elmondta, a tervezett beruházásról február 13-án szerzett tudomást, és másnap szakértői bizottságot alakítottak. Február 21-én rendkívüli testületi ülést tartanak, hogy határozatban tiltakozzanak a beruházás ellen – tette hozzá.
A környezetvédelemmel foglalkozó helyi Válaszúton Alapítvány az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében leszögezte, a Földművelésügyi Minisztériumban nemzetközi hatásvizsgálati eljárást kezdeményeznek, mert a tervezett üzem alig több mint egy kilométerre lenne a határtól, ennek ellenére a magyarországi felet nem tájékoztatták a létesítményről.
Szuhi Attila, a Válaszúton Alapítvány szakértője szerint a tervezett üzem pirolízises eljárással kezelné a hulladékokat, így a telep mind a hazai, mind az uniós jogban hulladékégető műnek minősülne. Az ilyen üzemek kibocsátása nagyban hasonlít a hagyományos égetők kibocsátásához, nitrogén-oxidok, szén-monoxid és erősen szennyező és egészségkárosító toxikus szerves szennyezők juthatnak a környezetbe. A tervezett üzem az uralkodó szélirány miatt nemcsak Esztergomot, hanem Dorogot, Tokodaltárót, Tátot is érintené – fogalmazott a szakértő.
