Postabank: A maci, ami megrengette Magyarországot

Pontosan húsz éve robbant ki az első olyan magyar pénzügyi botrány, ami a brókerek csődjéhez mérhető országos pánikot váltott ki.

Tízéves fennállása alatt Princz Gábor bankja összesen 150 milliárd forintnyi veszteséget termelt. Az állam saját tőkebefektetéssel, 220 milliárd forintból konszolidálta a bedőlt bankhálózatot, amit 2004-ben az invesztált összeg feléért tudott eladni az Erstének, de így is 110 milliárdos kár érte az országot.

Ha lehet, a botrányt még fokozta, hogy kiderült: a Postabanknál egyenlőkre és egyenlőbbekre tagolták az ügyfélkört – létezett ugyanis egy VIP-lista, a rajta szereplő közel 200 közéleti szereplő pedig az átlagosnál jóval kedvezőbb kamatozású betétet nyithatott, mintegy 1,3 milliárdos értékben.

A VIP-listát a Világgazdaság közölte, ami miatt a Postabank abszurd módon pert is indított banktitok megsértésére hivatkozva. Ez ugyanakkor csak egy volt a perek sorában. Princz Gábort és hat társát már a bankcsőd évében 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni kért okozó hűtlen kezeléssel vádolták, az elhúzódó eljárás azonban nem hozott jelentősebb eredményeket: 2006-ban első fokon felmentették a bankvezért, 2009-ben pedig másodfokon 3,6 millió forintos pénzbüntetésre ítélték, hanyag kezelés miatt.

Egy évvel később az állam is elbukta azt a pereskedést, amit még 1999-ben indított a Postabank könyvvizsgáló cégei ellen. Az állam felperesként a már említett körülbelül 150 milliárdos veszteséget szerette volna visszaszerezni – arra hivatkozva, hogy a bank azért veszíthette el alaptőkéjét, mert a könyvvizsgálók jelentéseiből a tulajdonos nem értesülhetett a jogi és a szakmai visszásságokról. Az ügyben végül a Legfelsőbb Bíróság mondta ki a végső szót: elutasították az állami keresetet, mivel a felperes megtagadta az ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítékok bejelentését.

Princz Gábor az 1998-as kormányváltás után Ausztriába költözött, és családjával évekig Bécsben élt. Később sem hagyott fel befektetési terveivel, de ezek ritkán bizonyultak sikeresnek: a Hvg.hu a rendszerváltás milliárdosait bemutató cikke szerint Princz több magyarországi hotelberuházása is bedőlt – ráadásul felszámolták a terveit előszeretettel támogató Körmendi Takarékpénztárat és Széchenyi Bankot is is.

Úgy tudjuk, jelenleg tanácsadóként dolgozik, tavaly novemberben pedig egyik felnőtt fiát bevonta vállalkozásaiba: Princz Péter lett a Motív’Art nevű cég vezető-tulajdonosa.