Programozókat faragnak négy hónap alatt

A kódolótanfolyamok a végzős tanulóknak munkát és legalább 250 ezer forintos fizetést kínálnak.

Hatalmas piaci rést igyekeznek betölteni a kódolótanfolyamokat hirdető iskolák: az informatikushiány miatt megugrott fizetések és a lassan reagáló felsőoktatás miatt egyre többen választják a 4–18 hónapos tanfolyamokat a milliós tandíjak ellenére, bár néhol ezek tanulmányi szerződéssel megúszhatók vagy később törleszthetők. A Braining Hub képzési centrumnál például egyből munkát is kap az ember magas kezdő fizetéssel, ha elvégzi a tanfolyamot, a Green Fox Academynél pedig már képzés közben mazsoláznak a hallgatók közül a cégek.

– Amióta elkezdtem a képzést, egyáltalán nincs szabadidőm – meséli Ferenc nevetve. De nem panaszkodik: ő és a többi résztvevő is pontosan tudta, mibe vágnak bele, amikor elkezdték a Braining Hub kétszáz órás, négy hónapos Java-tanfolyamát (a Java az egyik legelterjedtebb programnyelv, az Android mobilalkalmazások 80 százaléka például ezt használja). Ferenc 27 éves metróvezető, de régóta foglalkozik hobbiszinten programozással, csak eddig nem mert komolyabban belevágni. Csakúgy, ahogy másik három beszélgetőpartnerem. A Ferenccel egykorú, gazdaságinformatikát tanuló Marci, a big data és a hálózatkutatás megszállottja mellett két negyvenes is csatlakozott a csoporthoz: Zsolt, a sakkmester és Hédi, aki programozó. Ő hallássérültként szülés után nehezen tudott visszatérni a munkaerőpiacra, most távmunkáját adta fel, hogy minden erejét a tanulásnak szentelhesse. Hédi szerint a gyereknevelés mellett munka nélkül is nagy terhelés a tanfolyam, a legjobbaknál is legalább még kétszáz óra otthoni felkészülést igényel. Neki egyébként egy jelnyelvi tolmács segített akkor, amikor nem tudta szájról olvasni a hirtelen repkedő kérdéseket, válaszokat.

A Java-tanfolyam négy hallgatója egyébként a négy hónapos képzés első végzős évfolyamából való, mindannyian ösztöndíjasok, azaz ingyen járhatják végig a nettó 990 ezer forintos, gyakorlatorientált képzést. Cserébe – ha minden feltételnek megfelelnek – nemcsak biztos állással kínálja meg őket partnereinél a Braining Hub, de azt is garantálja, hogy legkevesebb nettó 250 ezer forintos fizetéssel kezdhetnek új munkahelyükön.

Hiánypótlók a munkaerőpiac szempontjából a különféle kódolóakadémiák, hiszen köztudomású, hogy legalább 22 ezer informatikus hiányzik innen – erről már az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) szak- és felnőttképzési tanácsadója beszélt érdeklődésünkre. Madarász Erik úgy véli, a hiány annak is tulajdonítható, hogy a felsőoktatásban az érintett karokon óriási, 53 százalékos a lemorzsolódás. Az első évben a magas matematikai elvárások miatt hullanak ki a hallgatók, a másodiktól kezdve viszont a vállalkozások viszik el a fiatalokat, a magas fizetésekkel szó szerint kiráncigálva őket az iskolapadból (a Hays Hungary felmérése szerint bruttó 410 ezer forintos kezdő fizetéssel is számolhatnak).

Így a különféle kódolótanfolyamok óriási piaci rést töltenek be, hiszen egyébként szinte teljes értékű munkatársat képeznek a cégeknek. A tanfolyamok értékét növeli, hogy több karon nem mindig a legfrissebb tudást adja a felsőoktatás, és sokszor maga az intézmény utasítja vissza a cégek „diktátumait”, mondván, nekik ne mondja meg senki, hogy mit oktassanak. Egyébként a minőségi oktatáshoz jól fizetett tanárok kellenének, ha pedig az informatikai karokon dolgozó tanárok piaci bért kapnak, ami a jelenlegi fizetésük többszöröse, a többi tanár és köztük alakul ki komoly bérfeszültség.

A felsőoktatás képe Madarász Erik szerint meglehetősen vegyes: nem véletlen, hogy bizonyos cégeknél nemcsak azt akarják tudni, hogy egy álláskereső hol és mit végzett, hanem hogy egyes tantárgyakat ki tanított neki. Ugyanakkor a szakértő hozzátette, a felsőoktatásbelieknek abban igazuk van, hogy ott más, nehezen pótolható készségeket tanul a hallgató, alaposabb tudásra szert téve, ami a későbbi szakmai továbblépés szempontjából fontos. Igaz ugyan, hogy kezdőként ugyanazt a pénzt keresik, mint aki négy hónapot tanult, ez pedig szintén bérfeszültségekhez vezethet.

– Mi a Braining Hubnál alapjában véve nem nulláról képezzük a hozzánk jelentkezőket, mindenkinek van valamilyen előképzettsége a programozás terén – mondta lapunknak Kálmán László projektvezető. Nem véletlenül: négy hónap alatt nem tudnák a programozói logikára átállítani a jelentkezők tudatát. Hozzátette: vannak, akik előképzettség nélkül is felvesznek hallgatókat, de ők jellemzően hosszabb ideig képzik őket. Ilyen például a Green Fox Academy, ők három osztályuk egyikében éppen Javát oktatnak a kezdetektől – tudtuk meg a cég marketingvezetőjétől. Zakar-Kovács Evelin elmondta: éppen emiatt a képzésük nem végezhető munka mellett, hanem heti minimum negyven órában veszi igénybe a hallgatókat. Mindez összesen körülbelül nettó egymillió forintba kerül, de ők nem tartanak fenn ösztöndíjas rendszert a szoftverfejlesztő évfolyamokban, szintén segítik viszont a hallgatók elhelyezkedését.

A kulcs egyébként minden esetben az erős felvételi: a Green Foxnál és a Braining Hubnál is csak minden ötödik-hatodik jelentkező alkalmas arra, hogy elvégezze a tanfolyamot. Utána viszont már nem nagy a lemorzsolódás. Kálmán László például arról beszélt, hogy a 17 fős első évfolyamból csak ketten nem jutottak el a záróvizsgáig, Zakar-Kovács Evelin egyszázalékosra tette a kiesők arányát. Kálmán László kérdésünkre beszélt arról is: meglehetősen sokan jönnek olyanok, akik Budapestre költöznének, és ez a képzés lehet az ugródeszkájuk, továbbá sok a pályamódosító is.