Pontosan még a városvezetés sem tudja, hány fejlesztés és beruházás marad el, amelyek, ha Budapest rendezte volna az olimpiát, bizonyosan elkészültek volna 2024-ig – jelentette ki a pénteki Budapestinfón Tarlós István (Fidesz–KDNP). A főpolgármester egyetlen konkrétan várható munka, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út felújításának halasztását nevezte meg. Hozzátette: ahogy Orbán Viktornak is jelezte, folytatni fogja küzdelmeit a főváros számára elengedhetetlen beruházásokért, s ezt a kormányfő nyugtázta is.
Mint mondta, két olyan fejlesztés van, amelyből nem enged, mert a legtöbb kockázatot jelentik a budapestiek számára, egyben a legtöbb embert érintik: ez a 3-as metró felújítása és az árvízvédelem. Ragaszkodik még a p+r parkolók bővítéséhez, újak megépítéséhez, valamint a BKV járműállományának a cseréjéhez is. Ezek mind rajta vannak az európai uniós támogatású beruházások listáján, tehát akkor is meg kell őket valósítani, ha Budapest kiszáll a versenyből, s a hét év múlva esedékes olimpia rendezési jogát átengedi Párizsnak vagy Los Angelesnek – hangsúlyozta Tarlós István.
Megerősítette: jövő szerdán a Fővárosi Közgyűlés visszavonja olimpiai pályázatunkat. Nem három férfi, azaz Orbán Viktor miniszterelnök, Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Tarlós István döntötte el Magyarország jövőjét, s pláne nem a Momentum Mozgalom által összegyűjtött 266 ezer olimpiaellenes aláírás sorsát – jelentette ki. A főpolgármester szerint a Fővárosi Közgyűléshez hasonlóan köztestületek határoznak. Ezt megtette a kormány, és megteszi a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése is. Budapest vezetője szerint a visszalépésünk abban a pillanatban válik hatályossá, amint ő és Borkai Zsolt aláírja, s a levelet kézbesítik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság címére.
Tarlós István ismét határozottan cáfolta, hogy az olimpia ügyét bármiféle politikai alkura használták volna fel. Kijelentette: a kormányfő irodájában zajlott tárgyaláson még csak szóba sem került két és fél év múlva aktuális főpolgármester-választás kérdése.
A főpolgármester a 4-es metró korrupciógyanús beruházásával kapcsolatban közölte: elkészült a városvezetésnek a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentésére készített válasza, amelyet jövő kedden juttatnak el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. Tarlós szerint az OLAF-jelentésben már rég nem igaz számadatok szerepelnek, így a következtetések, az esetleges büntetések tekintetében is fals eredményeket tükröz a dokumentum. Ahogy a Magyar Nemzet már hetekkel ezelőtt megírta: a beruházás végszámlája a brüsszeli anyagban szereplő 452 milliárd forint helyett valójában 406 milliárd. A főpolgármester elmondása szerint a válaszban egyértelművé tették, hogy az OLAF-jelentésben felsorolt szabálytalanságok jogi következményeiért, az esetleges bűncselekményekkel okozott károkért Budapest jelenlegi vezetése nem vállalhatja a felelősséget; a 2003-tól előkészített beruházáshoz kötött valamennyi szerződés egy kivételével 2010 előtt köttetett. Tarlós István szerint az is helytelen uniós megállapítás, hogy a beruházás teljes időszakával baj volt. A városvezetés azt is feltárta, hogy az OLAF olyan pénzeket is számonkérne Magyarországon, amelyet ki sem fizetett. Ez az a csaknem 60 milliárd forint, amelyet 2009-ben, azaz a Demszky-korszakban tizenegy szabálytalan közbeszerzés miatt már elvontak Budapesttől.
Az OLAF természetesen nem követel Magyarországtól 59 milliárd forintot – válaszolt kérdésünkre a főpolgármester. Tarlós felajánlotta segítségét a kormánynak. A 4-es metró beruházásához nyújtott 181 milliárd forintos uniós támogatás egy részének visszafizetéséről kizárólag az Európai Bizottság dönthet, és Budapest kormánypárti vezetői szerint az esetleges elvonás jelentősen csökkenhet, ha az OLAF-jelentés ma adatai helyett a tényekkel számolnak.
Tarlós István ugyancsak a Magyar Nemzet kérdésére kiemelte: a hét éve üresen álló Rác fürdő hasznosítása ügyében visszavont előterjesztést nem engedi újra benyújtani, és nem enged „semmiféle politikai játékot”. A szintén az MSZP–SZDSZ-es városvezetés idejéből származó ügyben várhatóan a főváros nem adja vissza a hitelező banknak a korábban megvett 7 milliárdos követelését, hanem a zajló felszámolási eljárásban megpróbálja maga megszerezni a Budapest idegenforgalmi szempontból sem elhanyagolható értékét.
