A Magyar Narancs cikke szerint a magyar kormány éppen most tárgyal Norvégiával 6,5 milliárdnyi támogatási forrás sorsáról. Norvégia, Izland és Liechtenstein ugyanis EU-tagság nélkül is hozzáférnek az unió közös piacához, ezért cserébe fejlesztési forrásokat fizetnek a közösség szegényebb országainak, így Magyarországnak is. A pénz felhasználásáról ciklusokban egyeznek meg a felek, az előző, 2009–2014-es ciklusban (ennek a megvalósítási fázisa 2016-ig tartott) Magyarország mintegy 40 milliárd forintot kapott, ebből körülbelül 4 milliárd jutott a civil társadalomnak.
Lázár János kancelláriaminiszter még januárban azt mondta a Norvég Civil Alap körüli 2014–2015-ös vitákról, hogy Norvégia azóta hozzájárult, „hogy más játékszabályok szerint működjön a pénz elosztása”, elfogadták a magyar kormány álláspontját, és itthoni jóváhagyás nélkül nem jelölnek ki lebonyolítót a civil pénzek kezelésére.
A Magyar Narancsnak ennek megfelelően azt állították a minisztérium sajtóosztályán, hogy a magyar kormánynak vétójoga lesz a civil alap következő lebonyolítójának kiválasztásakor. A civil alap előző (2009–2014-es) ciklusát az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium menedzselte. A kormány vitatta a kiválasztásuk és a pénzosztás szabályosságát, valóságos hadjáratot indított ellenük, de egy Kehi-jelentés és a tömeges feljelentések ellenére a gyanú végül nem igazolódott. A kormány egyebek mellett azt kifogásolta, hogy az Ökotárs kapta a pénzosztási jogot, miközben más szervezetek – például a CÖF és a Századvég – is jelentkeztek.
A 2014–2021-es ciklus tárgyalásaival kapcsolatban megkeresték a norvég kormányt is. Frank Bakke-Jensen uniós ügyekért felelős miniszter szóvivője Lázárnak ellentmondva azt közölte, hogy „a civil társadalmi alap lebonyolítóit a donor országok választják ki”. Hozzátette, hogy a civil alap kezelőjének „a kormánytól függetlennek kell lennie, releváns pályáztatási tapasztalattal és a civil szektor ismeretével kell rendelkeznie”.
A következő, 2014–2021-es időszakra a donor országok megkötötték a keretmegállapodást az EU-val, ez alapján Magyarországnak összesen 214,6 millió euró járna. Ennek minimum 10 százaléka, nagyjából 6,5 milliárd forint mehetne a civil programra, a fennmaradó tízmilliárdokat az állam pályáztathatja meg szintén előre kijelölt célok mentén (energiahatékonyság, kulturális örökségvédelem stb.).
A pontos menetrendről a magyar és a norvég kormánynak együttműködési megállapodást kellene kötnie, de ez a folyamat épp a civil pénzek körüli vita miatt lassan halad. Ha nem lesz megállapodás, akkor Magyarország nemcsak a civileknek járó 6,5 milliárd forinttól, hanem a teljes 200 millió eurós összegtől elesik.
