Itt kell megjegyezni, hogy az elsőfokú eljárást megelőző nyomozás során a hatóság vizsgálta a tervezők és a kivitelezők, valamint a környezetvédelmi felügyelőség felelősségét is. Arra jutott, hogy a kivitelezők kiléte nem állapítható meg, a tervezői csoportból összesen hárman élnek (a tervezés még a szocializmus éveiben kezdődött). A több egymásra rakódott tervdokumentációból nem lehetett megállapítani, ki végezte el például az állékonysági vizsgálatokat.
Nem mellesleg a tervdokumentáció nem teljes, arról nem beszélve, hogy végül nem a terveknek megfelelően épült meg a kazetta. Nem lehetett kideríteni, személy szerint kit terhel a felelősség az építés hiányosságai miatt. Büntetőügyben jogi személlyel, vagyis jelen esetben a Magyar Alumíniumtermelő és -kereskedelmi (Mal) Zrt.-vel szemben akkor lehetne eljárni, ha a bűncselekményt szándékosan, vagy haszonszerzés végett követték el, ez esetben azonban egyikről sem beszélhetünk. Nem létezik olyan a jogban, hogy közösségi büntetőjogi felelősség, azaz hogy egy cselekményért egy közösséget – tagjai egyéni magatartásától függetlenül – vonjon felelősségre a bíróság. Az ügyészségnek le kell fektetnie, álláspontja szerint ki, hol és mit hibázott.
– Megvádoltam volna a tervezőket vagy kivitelezőket, ha lett volna rá módom, ha ki lehetett volna deríteni a személyre szabható és bizonyítható felelősséget. De nem lehetett. A 15 vádlottnak ugyanakkor volt munkaköri leírása, nyomon lehetett követni, hogy azok mely pontjait szegték meg – mondta a másodfokú eljárás során perbeszédében Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész.
Téves következtetések, felderítetlenség első fokon
A vörösiszapperben hétfőn hozott határozatot a Győri Ítélőtábla: új elsőfokú eljárás megtartását rendelte el. Számos kifogást emelt a bíróság az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék tanácsvezető bírájának, Szabó Györgyinek a munkájával kapcsolatban. Felderítetlenség, tényekből rossz tényekre való következtetések, indokolási kötelezettségek megsértése – néhány megállapítás azok közül, amelyekkel az ítélőtábla illette az elsőfokú indoklást. Szabó Györgyinek ez volt az első komolyabb ügye, amikor ugyanis a vörösiszapper megérkezett a Veszprémi Törvényszékre, még a Veszprémi Járásbíróságon dolgozott. Erre az ügyre rendelték a törvényszékre, majd a per folyamán nevezték ki törvényszéki bíróvá. (MN)
