Bár a Győri Ítélőtábla kimondta: az új elsőfokú eljárásban tárgyalt vörösiszapügyet soron kívül kell tárgyalnia a Veszprémi Törvényszéknek, nagy valószínűséggel legkorábban csak ősszel kezdődhet újra a per – tudta meg lapunk jogászforrásból. Ennek számos oka van. Az ítélőtáblának írásba kell foglalnia a határozatát, majd megküldenie a Veszprémi Törvényszéknek. Ez időbe telik. A törvényszék bejelenthet elfogultságot is önmaga ellen, ha jogi kollégiuma úgy ítéli meg, nem képes objektíven, pártatlanul tárgyalni az ügyet. Előfordulhat az is, hogy a törvényszék túlterhelt, és az ügyet emiatt nem képes újratárgyalni.
Ha a Veszprémi Törvényszék végül úgy döntene, nem tudja tárgyalni az ügyet, a Győri Ítélőtáblának kell kijelölnie egy másik elsőfokú bíróságot a táblabíróság illetékességi területén belül. Négy város jöhet szóba: Szombathely, Győr, Tatabánya vagy Székesfehérvár.
Végül bármely bíróságra szignálják is az ügyet, a bírónak meg kell ismernie az iratmennyiséget, ami ebben az esetben 150 ezer oldalt jelent. Emlékeztetőül: erre a Győri Ítélőtáblának több mint fél évre volt szüksége. Vagyis még a soronkívüliség mellett is legkorábban szeptember–októberre tűzheti ki a megismételt elsőfokú eljárás első tárgyalási napját a bíróság. Érdeklődtünk az ügyben a Veszprémi Törvényszéknél is, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Egyébként a büntetőeljárási törvényben akad olyan kitétel, hogy egy eljárást kiemelt jelentőségűvé nyilvánítanak, például a minősített emberölés vagy a gyermekkorúak sérelmére elkövetett erőszakos szexuális bűncselekmények esetében. Ilyen volt például a Marian Cozma-ügy, a Bándy Kata-ügy vagy a kiskunlacházi gyermekgyilkossági eset. Ebbe a körbe a vörösiszapper nem tartozik bele, ezért a táblabíróság soron kívüli tárgyalást rendelt el.
Az ügyésznek a megismételt elsőfokú eljárás során nincs eljárásjogi lehetősége arra, hogy új személyeket is megvádoljon. Vagyis az új első fokon ugyanaz a 15 vádlott ül majd a vádlottak padján, mint a kezdetekkor. A vádpontok azonban módosulhatnak a már megvádoltak esetében is, erre az elméleti lehetőség az ügyész számára adva van. Hogy él-e a vádhatóság a számára rendelkezésre álló lehetőséggel, ma még nem tudható.
Itt kell megjegyezni, hogy az elsőfokú eljárást megelőző nyomozás során a hatóság vizsgálta a tervezők és a kivitelezők, valamint a környezetvédelmi felügyelőség felelősségét is. Arra jutott, hogy a kivitelezők kiléte nem állapítható meg, a tervezői csoportból összesen hárman élnek (a tervezés még a szocializmus éveiben kezdődött). A több egymásra rakódott tervdokumentációból nem lehetett megállapítani, ki végezte el például az állékonysági vizsgálatokat.
Nem mellesleg a tervdokumentáció nem teljes, arról nem beszélve, hogy végül nem a terveknek megfelelően épült meg a kazetta. Nem lehetett kideríteni, személy szerint kit terhel a felelősség az építés hiányosságai miatt. Büntetőügyben jogi személlyel, vagyis jelen esetben a Magyar Alumíniumtermelő és -kereskedelmi (Mal) Zrt.-vel szemben akkor lehetne eljárni, ha a bűncselekményt szándékosan, vagy haszonszerzés végett követték el, ez esetben azonban egyikről sem beszélhetünk. Nem létezik olyan a jogban, hogy közösségi büntetőjogi felelősség, azaz hogy egy cselekményért egy közösséget – tagjai egyéni magatartásától függetlenül – vonjon felelősségre a bíróság. Az ügyészségnek le kell fektetnie, álláspontja szerint ki, hol és mit hibázott.
– Megvádoltam volna a tervezőket vagy kivitelezőket, ha lett volna rá módom, ha ki lehetett volna deríteni a személyre szabható és bizonyítható felelősséget. De nem lehetett. A 15 vádlottnak ugyanakkor volt munkaköri leírása, nyomon lehetett követni, hogy azok mely pontjait szegték meg – mondta a másodfokú eljárás során perbeszédében Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész.
Téves következtetések, felderítetlenség első fokon
A vörösiszapperben hétfőn hozott határozatot a Győri Ítélőtábla: új elsőfokú eljárás megtartását rendelte el. Számos kifogást emelt a bíróság az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék tanácsvezető bírájának, Szabó Györgyinek a munkájával kapcsolatban. Felderítetlenség, tényekből rossz tényekre való következtetések, indokolási kötelezettségek megsértése – néhány megállapítás azok közül, amelyekkel az ítélőtábla illette az elsőfokú indoklást. Szabó Györgyinek ez volt az első komolyabb ügye, amikor ugyanis a vörösiszapper megérkezett a Veszprémi Törvényszékre, még a Veszprémi Járásbíróságon dolgozott. Erre az ügyre rendelték a törvényszékre, majd a per folyamán nevezték ki törvényszéki bíróvá. (MN)
