A Kúria szerint nem lehet csak úgy demonstrálni egy bíróság előtt

A bírósági épület nem közterület, és előtte sem lehet konkrét ügyben demonstrálni, állítja a Kúria egyik kollégiuma.

A bíróságok épületében nem lehet demonstrálni, állapította meg a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma: a szakmai testület állásfoglalása szerint megtiltható a tüntetés a bírósági épület közvetlen közelében is, de csak akkor, ha a demonstrálni szándékozók bejelentéséből kiderül, hogy a résztvevők konkrét ügyben szeretnék befolyásolni a bírói tanács döntését.

Az állásfoglalásból nem derül ki, hogy tüntetők miként lennének képesek befolyásolni egy elvileg független bírói testület munkáját, különösen úgy, hogy a tiltakozók még csak nem is a bíróság épületében jelennek meg. 

Kalas Tibor, a kollégium vezetője a Magyar Időknek elmondta, az 1989-ben megszavazott gyülekezési törvény egyes rendelkezései a gyakorlatban vitathatóvá váltak, országszerte mind több az olyan tüntetés, amelyet a bíróságon vagy környékén kívánnak megtartani, a résztvevők így szeretnék kifejezni véleményüket egy-egy konkrét ügyben vagy az igazságszolgáltatás munkájáról általában. A Kúria ugyanakkor – egyelőre – nem kezdeményezi a gyülekezési törvény módosítását.

A kúriai bíró emlékeztetett, hogy a gyülekezés alapvető jog, kollégiumi véleményük ezt nyilvánvalóan nem kívánja korlátozni, csak a törvény pontos értelmezését szeretné előmozdítani a bíróságok gyakorlatában. Hozzátette, hogy a kollégium által a héten elfogadott vélemény csupán ajánlás, a konkrét gyülekezési ügyeket megítélő bírák döntik majd el, mennyiben érvényesítik a kifejtett elveket az egyes esetekben – idézi a nyilatkozatot az MTI.

Kalas Tibor felidézte, hogy a jogszabály szerint a tervezett tüntetések bejelentésének elemzése után a rendőrség, illetve a bíróság megtilthatja a gyülekezést, ha a demonstráció súlyosan zavarná az igazságszolgáltatás működését. A Kúria értelmezése szerint a bíróság épülete a közforgalom számára nyitva álló helyszín ugyan, a gyülekezési jog szempontjából azonban nem közterület, emiatt ott nem tartható demonstráció.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor két évvel ezelőtt a Kúria mostani ajánlásával ellentétesen döntött egy hasonló ügyben: az AB érvénytelenítette a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és a BRFK végzését, amelyben megtiltották volna, hogy devizahitelesek demonstráljanak – éppen a Kúria épülete előtt. 

Az Alkotmánybíróság indokolásában alaptörvény-ellenesnek nevezte a tiltó határozatokat, mivel a bíróság és a rendőrség egyeztetési eljárás nélkül döntött a tüntetés betiltásáról.