„Amíg szélhámosok irányítanak, nem lesz rend a hazai mézpiacon”

A kaposvári méhészek elnöke szerint a kereskedők vezetője is részt vett a hamisításokban.

Ezt Petrus Lajos szerint sokan a mai napig nem tudják, de a cég indulásakor összeadott nagyjából 50 millió forint annak bedőlésekor is ugyanannyi volt. Ez pedig azt jelenti, hogy a kamatokat felhasználták, a tőke értékállóságát pedig nem őrizték meg – mutatott rá. S nem mellékes tényező, hogy a társaság bedőlésekor az 50 millió forint jelentős részét be kellett fizetni egy adóellenőrzés során, vagyis az alaptőkét sem kapták vissza némely méhészek. A szakember hozzátette, a céget bedőlése előtt tulajdonképpen magára hagyta a menedzsmentje. Tehát maguk sem hittek a cég jövőjében. Ráadásul a vállalat vezetőjének már a távozása pillanatában megvolt az új mézkereskedő cége, s nem sokkal később Fazekas Gyula is alapítója volt egy magyar–német mézkereskedő cégnek.

A méhészegyesületi elnök elmondta továbbá, hogy a Mellifera fejlesztését is megakadályozta a menedzsment. Ugyanis – mint közölte – a méhészek egy idő után saját mézüzemet akartak létesíteni, ám ez nem történt meg. Petrus Lajos állítása szerint fény derült arra, hogy azért nem, mert az a Szarvason található mézüzem, ahol a céghez befolyó mézet nyolc éven át földolgozták, strómanokon keresztül mások mellett Fazekas Gyula tulajdona volt. Tehát a mézüzem haszna az ő markát is ütötte, ám ezt titokban akarta tartani a méhészek előtt. Valószínűleg nem véletlenül, ugyanis a béréhez képest hatalmas összeget kereshetett az üzemen keresztül. Nem mellékes, hogy mára Fazekas Gyula cégének egyik fióktelepe éppen Szarvason található.

Petrus Lajos beszélt arról is, különösnek tartja, hogy a kereskedők vezetője most annyira szívén viseli a mézhamisítás ügyét. Szerinte korábban a Mellifera menedzsmentjének tagjaként korántsem izgatta őt ennyire ez a kérdés. Mint mondta, olyannyira nem, hogy sok esetben egyáltalán nem ellenőrizték a mézeket, mert nagyon drága és időigényes volt egy-egy vizsgálat. A társaságnál az ellenőrzés helyett inkább keverték a méhészek hordóit, vagyis egy szállítmányba több méhész áruja is bekerült, tehát ha valamelyikkel probléma volt, azt egyszerűbb volt megmagyarázni, vagy kárpótolni a vevőt. A méhész arról is beszélt, hogy a Melliferánál keverték is a mézeket, azaz a gyengébb minőségű mézet hozzáadták a jó minőségűhöz, így átlagos mézet kaptak, ily módon a rossz minőségű árun is túl tudtak adni.

Egyébként évekkel a Mellifera bedőlése után volt egy hasonló próbálkozás – mutatott rá Petrus Lajos. Ezzel a méhészek kezükbe vehették volna a kereskedelmet, vagyis a méz begyűjtésétől a csomagoláson át az eladásig az ő markukat ütötte volna a haszon. Ám a kezdeményezést „megfojtották”; ezek között a személyek közt volt Fazekas Gyula is, akinek elemi érdeke volt, hogy megállítsa a szerveződést, hiszen egy ilyen társaság felállítása óriási konkurenciát jelentett volna a számára.