Arcpirítóan olcsón, évi 36 ezer dollárért (mai árfolyamon számítva 10 és fél millió forintért) adja bérbe a Budapest belvárosi önkormányzat a Perczel Mór utcát és a Szabadság tér egy részét az amerikai nagykövetségnek. A közterület-foglalási szerződés 2007. január elsejétől él és ötven évre szól. Egy durván harmadekkora területet Pozsony legdrágább kerületében, az egykori Sétatéren (Hviezdoslav tér) évi félmilliárd forintnak megfelelő euróért bérel az Egyesült Államok. A szürke acéloszlop-sor és a kerítés mára megszokott látványává váltak Budapest és Pozsony belvárosának is, a különbség az, hogy hogy a szlovák főváros egyik kerülete múlt nyáron városképi okokra hivatkozva felmondta a közterület-foglalásról szóló szerződést.
Budapesten nemhogy városképi megfontolások nem kerülnek szóba, de a jelek szerint a Belváros-Lipótváros önkormányzata egyenesen megfelelőnek tartja a közterület-használat után évente beszedett rendkívül alacsony díjat. Sőt a szerződés időtartama ötven évvel meg is hosszabbítható, tehát ha semelyik fél nem piszkálja meg a dokumentumban foglaltakat, akkor azok egészen 2107-ig érvényben maradhatnak.
Nem csak pár négyzetméternyi elkerítésről van szó. Számításaink szerint az amerikaiak Pesten 2280 négyzetmétert (Pozsonyban durván 650-et) csíptek le – abszolút jogszabálykövető módon – a közterületből. A világ terrorfenyegetettségéből ítélve a helyzet változására, vagyis a biztonsági zóna csökkentésére hajszálnál is vékonyabb az esély. Egyedül a bérleti díj áttárgyalására volna remény, ha lenne rá elszánás. De a Belváros-Lipótváros fideszes vezetését nem érdekli a status quo megváltoztatása (például magasabb díj elérése). Talán azért, mert bár a szerződést még a Steiner Pál szocialista politikus vezette testület készítette elő, a hatálybalépés Rogán Antal fideszes polgármester hivatali idejének elejére esett. Egy februári városházi közgyűlési ülés szünetében lapunk felhívta a figyelmét Szentgyörgyvölgyi Péter polgármesternek a 36 ezer dollárra, valamint arra, hogy kicsit kevés ez a közterületi bevétel a fővárosban hatályos közterület-használati díjakhoz viszonyítva, ám a politikus azt felelte, kérdéseinket tegyük fel írásban. Nem tudhatta, hogy ezt már hónapokkal ezelőtt megtettük, és valószínűleg azt sem sejtette, hogy sajtóosztálya mind a mai napig nem válaszolt kérdéseinkre.
Az amerikai külügyminisztérium az 1998-ban a kenyai Nairobiban és a tanzániai Dar es-Salamban a nagykövetségeik elleni bombatámadások után növelte a külképviseletek védelmét, és tolta kijjebb a biztonsági zónát a missziók körül. Ennek a rendelkezésnek az időszerűségét csak erősítették a 2001. szeptember 11-i terrortámadások. Ma már a világ minden amerikai diplomáciai kirendeltséget jól látható biztonsági elemek vesznek körbe, így válhattak a Szabadság tér megszokott látványává is a masszív szürke acéloszlopok, a kerítés és a belépő ponton a süllyedő akadály a fedett ellenőrző helyiséggel. A csak gyalogosok számára átjárható Perczel Mór utcában egy három méteres acélkerítés mögött parkolnak a diplomáciai testület gépjárművei. A túlbiztosítottságra jellemző, hogy ide az autó csak a robusztus járműakadály süllyesztése és egy acélketrecen történő átzsilipelés után tud bejutni. Hasonló akadályok vannak az épület Szabadság téri bejáratánál is, ott, ahol a látogatók beléptetése is folyik. A süllyedő akadálynak egyébként egy megrakott, 50 kilométer per órás sebességgel „támadó” teherautót is meg kell tudnia állítani.
Az önkormányzat sajtóosztályán arra voltunk kíváncsiak, hogyan is köttetett ez a szerződés annak idején, ezért az polgármesteri hivataltól közérdekű adatigénylés formájában kikértük a szerződést, és több kérdést is megfogalmaztunk az üggyel kapcsolatban. Habár magához az okirathoz az információs szabadságról szóló törvényben foglalt határidők lejárta után sem jutottunk hozzá, az amerikai fél számos, a biztonsági intézkedéseikre vonatkozó több információt minden további nélkül közölt velünk. A vonatkozó törvényi háttér ismertetése mellett megtudtuk, a képviseletek körüli biztonsági peremsávnak minden országban 30 méteresnek kell lennie, és mivel a Perczel Mór utca mindössze durván tizenöt méter széles, kezdetektől evidens lehetett, hogy ezt az utcát lezárják az autóforgalom elől.
A szerződés helyett kaptunk viszont az önkormányzattól egy köteget korabeli testületi ülések jegyzőkönyveiből. Ezekből kiderül, a Belváros 2006-ban delegációt menesztett a Szabadság térre, hogy a terület használatba vételének feltételeiről tárgyaljon az amerikai féllel. De a tárgyalás nem a megváltott közterület nagysága és az utána járó használati díj, hanem a kieső fizetős parkolóhelyek utáni kompenzációról szólt. És ezt híven tükrözi is az évi tíz milliós ár. Csakhogy egy akkora közterület állandó bérbevétele, mint ami felett a nagykövetség rendelkezik, a százmilliós nagyságrendet is elérheti.
És hogy nem kardoskodott túlzottan a delegáció az önkormányzati érdekek érvényesítéséért, azt a nagykövetség által küldött közlemény is tükrözi, amely úgy fogalmaz: az V. kerülettel kötött megállapodás módot ad rá, hogy a nagykövetség „oly mértékben alkalmazza a biztonságos követségek építéséről és a terrorizmussal való szembeszállásról 1999-ben kelt törvényt, amennyire az fizikailag csak lehetséges”. A tárgyalások során az önkormányzat azért próbálkozott. Felmerült, hogy a Perczel Mór utca maradjon átjárható, de a harminc méteres biztonsági sávról szóló amerikai rendelkezést ez esetben is érvényesítették. Ugyanígy járt egyébként a szomszédos Kiss Ernő utca, amely szintén megkapta a szürke acélkerítést.
A Pozsonnyal való összehasonlítás nemcsak a területnagyságot és a díj mértékét illetően érdekes, hanem az bérlethez való hozzáállás gyökeres eltérésében. Az ottani nagykövetség pár éven belül költözik, új építésű ingatlanban fog tovább működni a külképviselet. A területfoglalási szerződés viszont már 2016 augusztusában lejárt, azt nem is újította meg a városvezetés, ezért a területet vissza kell adni Pozsony városának. Most viszont se szerződés, se pénzátutalás nincs, a kerítés azonban még mindig áll. Megegyezés hiányában Pozsony-Óváros önkormányzatának szociáldemokrata képviselője, a kérdést napirenden tartó Martin Borgula ezért egyenesen Donald Trumpnak írt mindjárt elnökké választása után, hogy lépjen fel az ügy rendezése érdekében.
A diplomáciai missziók közterület-foglalása érzékeny kérdés, ezt érzékeltük a két másik, hasonlóan szigorúan védett budapesti kirendeltség esetében, a briteknél és az izraelieknél is. Nagy-Britannia nagykövetségének sajtóosztályától azt tudtuk meg, hogy a forgalom elől lezárt V. kerületi Harmincad utcát 2001 óta biztonsági célból bérli a külképviselet, de hogy mennyiért, arra nem érkezett válasz. Az amerikaiakkal ellentétben ők a szerződést az évek során újratárgyalták és meghosszabbították. A jelenlegi szerződés 2016 áprilisától 2017 márciusig érvényes. Azért mostanáig, mert a britek áprilisban új helyre költöznek, mivel a régi belvárosi palotát nem tudták megfelelően kihasználni. Új székhelyük egyébként a II. kerületi Füge utcában található holland nagykövetség régi épülete lesz. A Demokrata hetilap 2013-ban firtatta a Harmincad utcai közterület-bérlés díját. A lap akkor havi 1700 angol fontról írt (akkori árfolyamon számolva nem egészen 7,2 millió forint), ám az akkori értesülést nem kommentálta számunkra a sajtóosztály. De ha ennek csak a fele (3,6 millió forint havonta) az igaz, az éves szinten máris durván négyszer annyi, mint az amerikai nagykövetség által fizetett összeg.
Az izraeli nagykövetség bizonyult a legkeményebb diónak, mikor a közterület-foglalásról érdeklődtünk. A II. kerületi Fullánk utcai kirendeltséget sorompó és rendőrrel megerősített őrbódé védi. A lezárt utca nagykövetséggel szemközti oldalán társasházak találhatók. Közterület-foglalási díjról nem sikerült információt kapni, azt viszont érdeklődésünkre elmondták, hogy a lezárással érintett lakóközösségekkel évente találkoznak, ahol minden érintett fél elmondhatja véleményét a fennálló helyzetről.
