Bagóért adjuk az amerikaiaknak a közterületet

Az amerikaiak világszerte erősen védik diplomáciai épületeiket, Budapesten ehhez olcsó közterület is jár.

Az amerikai külügyminisztérium az 1998-ban a kenyai Nairobiban és a tanzániai Dar es-Salamban a nagykövetségeik elleni bombatámadások után növelte a külképviseletek védelmét, és tolta kijjebb a biztonsági zónát a missziók körül. Ennek a rendelkezésnek az időszerűségét csak erősítették a 2001. szeptember 11-i terrortámadások. Ma már a világ minden amerikai diplomáciai kirendeltséget jól látható biztonsági elemek vesznek körbe, így válhattak a Szabadság tér megszokott látványává is a masszív szürke acéloszlopok, a kerítés és a belépő ponton a süllyedő akadály a fedett ellenőrző helyiséggel. A csak gyalogosok számára átjárható Perczel Mór utcában egy három méteres acélkerítés mögött parkolnak a diplomáciai testület gépjárművei. A túlbiztosítottságra jellemző, hogy ide az autó csak a robusztus járműakadály süllyesztése és egy acélketrecen történő átzsilipelés után tud bejutni. Hasonló akadályok vannak az épület Szabadság téri bejáratánál is, ott, ahol a látogatók beléptetése is folyik. A süllyedő akadálynak egyébként egy megrakott, 50 kilométer per órás sebességgel „támadó” teherautót is meg kell tudnia állítani.  

Az önkormányzat sajtóosztályán arra voltunk kíváncsiak, hogyan is köttetett ez a szerződés annak idején, ezért az polgármesteri hivataltól közérdekű adatigénylés formájában kikértük a szerződést, és több kérdést is megfogalmaztunk az üggyel kapcsolatban. Habár magához az okirathoz az információs szabadságról szóló törvényben foglalt határidők lejárta után sem jutottunk hozzá, az amerikai fél számos, a biztonsági intézkedéseikre vonatkozó több információt minden további nélkül közölt velünk. A vonatkozó törvényi háttér ismertetése mellett megtudtuk, a képviseletek körüli biztonsági peremsávnak minden országban 30 méteresnek kell lennie, és mivel a Perczel Mór utca mindössze durván tizenöt méter széles, kezdetektől evidens lehetett, hogy ezt az utcát lezárják az autóforgalom elől. 

A szerződés helyett kaptunk viszont az önkormányzattól egy köteget korabeli testületi ülések jegyzőkönyveiből. Ezekből kiderül, a Belváros 2006-ban delegációt menesztett a Szabadság térre, hogy a terület használatba vételének feltételeiről tárgyaljon az amerikai féllel. De a tárgyalás nem a megváltott közterület nagysága és az utána járó használati díj, hanem a kieső fizetős parkolóhelyek utáni kompenzációról szólt. És ezt híven tükrözi is az évi tíz milliós ár. Csakhogy egy akkora közterület állandó bérbevétele, mint ami felett a nagykövetség rendelkezik, a százmilliós nagyságrendet is elérheti. 

És hogy nem kardoskodott túlzottan a delegáció az önkormányzati érdekek érvényesítéséért, azt a nagykövetség által küldött közlemény is tükrözi, amely úgy fogalmaz: az V. kerülettel kötött megállapodás módot ad rá, hogy a nagykövetség „oly mértékben alkalmazza a biztonságos követségek építéséről és a terrorizmussal való szembeszállásról 1999-ben kelt törvényt, amennyire az fizikailag csak lehetséges”. A tárgyalások során az önkormányzat azért próbálkozott. Felmerült, hogy a Perczel Mór utca maradjon átjárható, de a harminc méteres biztonsági sávról szóló amerikai rendelkezést ez esetben is érvényesítették. Ugyanígy járt egyébként a szomszédos Kiss Ernő utca, amely szintén megkapta a szürke acélkerítést. 

A Pozsonnyal való összehasonlítás nemcsak a területnagyságot és a díj mértékét illetően érdekes, hanem az bérlethez való hozzáállás gyökeres eltérésében. Az ottani nagykövetség pár éven belül költözik, új építésű ingatlanban fog tovább működni a külképviselet. A területfoglalási szerződés viszont már 2016 augusztusában lejárt, azt nem is újította meg a városvezetés, ezért a területet vissza kell adni Pozsony városának. Most viszont se szerződés, se pénzátutalás nincs, a kerítés azonban még mindig áll. Megegyezés hiányában Pozsony-Óváros önkormányzatának szociáldemokrata képviselője, a kérdést napirenden tartó Martin Borgula ezért egyenesen Donald Trumpnak írt mindjárt elnökké választása után, hogy lépjen fel az ügy rendezése érdekében.

A diplomáciai missziók közterület-foglalása érzékeny kérdés, ezt érzékeltük a két másik, hasonlóan szigorúan védett budapesti kirendeltség esetében, a briteknél és az izraelieknél is. Nagy-Britannia nagykövetségének sajtóosztályától azt tudtuk meg, hogy a forgalom elől lezárt V. kerületi Harmincad utcát 2001 óta biztonsági célból bérli a külképviselet, de hogy mennyiért, arra nem érkezett válasz. Az amerikaiakkal ellentétben ők a szerződést az évek során újratárgyalták és meghosszabbították. A jelenlegi szerződés 2016 áprilisától 2017 márciusig érvényes. Azért mostanáig, mert a britek áprilisban új helyre költöznek, mivel a régi belvárosi palotát nem tudták megfelelően kihasználni. Új székhelyük egyébként a II. kerületi Füge utcában található holland nagykövetség régi épülete lesz. A Demokrata hetilap 2013-ban firtatta a Harmincad utcai közterület-bérlés díját. A lap akkor havi 1700 angol fontról írt (akkori árfolyamon számolva nem egészen 7,2 millió forint), ám az akkori értesülést nem kommentálta számunkra a sajtóosztály. De ha ennek csak a fele (3,6 millió forint havonta) az igaz, az éves szinten máris durván négyszer annyi, mint az amerikai nagykövetség által fizetett összeg. 

Az izraeli nagykövetség bizonyult a legkeményebb diónak, mikor a közterület-foglalásról érdeklődtünk. A II. kerületi Fullánk utcai kirendeltséget sorompó és rendőrrel megerősített őrbódé védi. A lezárt utca nagykövetséggel szemközti oldalán társasházak találhatók. Közterület-foglalási díjról nem sikerült információt kapni, azt viszont érdeklődésünkre elmondták, hogy a lezárással érintett lakóközösségekkel évente találkoznak, ahol minden érintett fél elmondhatja véleményét a fennálló helyzetről.