Nem kaptam korrupciós ajánlatot, nem kértem és nem kaptam semmilyen kenőpénzt, s ezért kész vagyok vagyonosodási vizsgálatot is indítani saját magam és családtagjaim ellen – szögezte le a fővárosi „metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport” hétfői ülésén Aba Botond, a BKV 1993 és 2006 közötti vezérigazgatója. Szerinte az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése több ponton hiányos, s nem tárta fel kellőképpen az ő idején és az azt követő időszakban a 4-es metró beruházásának kronologikus történetét.
A 406 milliárd forintos végösszeggel zárult beruházásnál az OLAF-jelentés 167 milliárd forint elköltését találta szabálytalannak vagy esetlegesen korrupcióval, bűncselekménnyel érintettnek. A magyar kormányhoz tavaly októberben érkezett brüsszeli dokumentum alapján az Európai Bizottság akár 59 milliárd forintnyi összeget is visszakövetelhet Magyarországtól a metróépítéshez folyósított 181 milliárd forintos uniós támogatásból. A volt BKV-vezér szerint ez az összeg eltúlzott, hiszen hibákat ő is látott, de nem annyit és nem olyan súlyút, mint Brüsszel. – Sok mindenki között az uniós testületek is hibásak lehetnek, hiszen volt olyan, hogy egy megbízott céggel „alkut kötöttek” Brüsszelben, hogy őket nem, csak a „csóringer BKV-t” ellenőrzik majd.
Aba Botond ugyan részben saját magát is felelősnek tartja a botrány kialakulásáért, de konkrét korrupcióról nem tud, és Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármesterről sem tudja elképzelni, hogy kenőpénzt kapott volna. – Budapest akkori vezetője adott nekem „instrukciót”, volt, hogy személyesen is, illetve Gulyás Lászlón, a DBR Metró Projektigazgatóság akkori vezetőjén keresztül, de ez nem közvetlen utasítás volt. Az instrukció kétféle volt: az egyik, hogy legyen minden szabályos, de határidőn belül végezzünk el mindent, a másik pedig az volt, hogy a 2006-ban közelgő önkormányzati választásig „a közbeszerzés keretén belül”, de induljanak el a metróalagutat kialakító fúrópajzsok – emlékezett vissza Aba Botond. Utóbbiról azt mondta, tudták, hogy ez fizikailag lehetetlen, s végül nem is lehetett végrehajtani. Még egy „instrukcióra” emlékezett, amit az OLAF-jelentésben is kifogásolt működésű Eurometró Kft. egy, azóta már elhunyt vezetője közvetített felé azután, hogy Demszky Gábor 2006 tavaszán a Combino villamosok botránya miatt megvonta tőle a bizalmat: „Ha már ennyire rosszban vagy a főpolgármesterrel, jobban tennéd, ha lemondanál”. Aba nem mondott le, őt 2006 decemberében végül a Fővárosi Közgyűlés váltotta le, s nevezte ki a BKV élére az utóbb a Hagyó-per egyik vádlottjaként szerepelt Antal Attilát.
Ő egyébként tegnap nem jelent meg a fővárosi munkacsoport invitálására, mint ahogyan a közlekedési társaság későbbi vezetői: a BKV-ügyben szintén vádlott Balogh Zsolt, majd Kocsis István sem. Utóbbi azt közölte: a 4-es metró ügyében nem érintett, ő „tette rendbe” a metrókocsik szállítására kötött Alstom-szerződést. Valamennyien azt mondták, írásban hajlandók tájékoztatni a munkacsoportot, hogy mit tudnak a metróügyről. Medgyessy Péter volt MSZP-s miniszterelnök (akinek családi cége akkoriban az Alstom tanácsadója volt, s a nyertes pályázat után 180 millió forintos sikerdíjat kaptak), s Demszky Gábor is azt mondta nemrégiben, hogy semmiben nem érzik magukat felelősnek és semmit nem tudtak a beruházásról. A hétfői tanácskozáson Aba Botond erről megjegyezte: nem akarja minősíteni a volt főpolgármester állítását, mert igenis Demszky Gábor kéthetente kapott tájékoztatást a 4-metró építésének részleteiről. – A véleményemet, ha találkozom, négyszemközt megmondom Demszky úrnak – zárta le az ügyet a maga részéről Aba Botond, akit kedden a parlament gazdasági bizottsága is meghallgatna ugyanebben a témában.
Borbély Lénárd, a munkacsoport – valójában a Fővárosi Közgyűlés nem hivatalos, tehát döntéseket és határozatokat sem hozó testületének – vezetője elmondta: a következő megbeszélésre várhatóan két hét múlva a metróépítésért felelős DBR Metró Projektigazgatóság vezetőit s az alagútfúrást végül levezénylő Klados Gusztávot hallgatnák meg.
