Végre hazánkban is 4 ezrelék alá csökkent a csecsemőhalandóság 2016-ban, ami a 2013-as eredményekhez viszonyítva 25 százalékpontos javulást jelent – derült ki a témában tartott tájékoztatón. Így a 3,9-es mutatónkkal megközelítjük az európai uniós átlagot, amely jelenleg 3,6 ezrelék.
Csakhogy továbbra is óriásiak a regionális különbségek, akár háromszorosak is lehetnek. Szabó Miklós, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika újszülött-intenzívosztályának vezetője lapunk kérdésére elmondta: a legjobbak között szerepel Hajdú-Bihar megye, de Nyugat-Magyarországon és az egyetemi központokban is kedvezők az adatok. Mivel a csecsemőhalandóság nagyban függ az anya egészségi állapotától, annak jelentős szerepe van a koraszülés előfordulásánál. Azokban a megyékben tehát, ahol jobb szociális és anyagi körülmények között élnek és egészségesebbek az édesanyák, kedvezőbb a csecsemőhalandósági ráta, míg a szegényebb térségekben – főként Kelet-Magyarországon – rosszabbak az eredmények. A koraszülési rizikó egyébként Magyarországon hét éve stabilan 8,6 százalék, míg a skandináv országokban csupán 5 százalék. Ott a csecsemőhalandóság is 2-3 ezrelék körül mozog. Van tehát hová fejlődni.
Szabó Miklós arra is felhívta a figyelmet: a koraszülöttek és az újszülöttek egészségét fókuszba helyező program továbbra sincs Magyarországon. Hiába szerették volna a gyermekgyógyász szakemberek, hogy bekerüljön az Egészséges Magyarország 2014–2020 stratégiába, ezt jelezték a kormányzatnak is, a koraszülöttekre vonatkozó célok nem szerepelnek a stratégiában.
A szakember szerint jóval többet kellene költeni a a gyerekekkel kapcsolatos kutatásokra is: a 2015–2016. években 16,35 milliárd forintot fordítottak a finanszírozásukra, ám a több mint 600 kutatásból mindössze 3 foglalkozott a gyerekek egészségével.
Kovács Tamás, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára arra hívta fel a figyelmet: a csecsemőknél rendkívül fontos az anyatejes táplálás, ám Magyarországon nagyon eltérő az édesanyák szoptatási hajlandósága. Kiderült például, hogy Budapesten a kórházból hazaszállításkor a babák csupán 30 százalékát táplálja édesanyjuk anyatejjel, jók az eredmények viszont Zala, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom megyékben, ahol 90 százalék feletti az anyatejjel táplált babák aránya. Átlagban azonban mindössze az anyák 33 százaléka szoptatja gyermekét Magyarországon a kórházból hazaszállítás idején.
– Kiemelt cél kell legyen a műszerpark korszerűsítésének folytatása is, és folyamatosan szükség van a jól képzett szakdolgozókra – erről már Szabó Attila, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója beszélt. Hangsúlyozta azt is: 14 éves kor alatt el kellene törölni a teljesítményvolumen-korlátot (tvk, ez az a maximális összeg, amelyet havonta kifizet az egészségbiztosító a kórháznak), ez sokat segítene a gyerekek ellátásán. Ahogy arról korábban már beszámoltunk: a tvk-n felüli vizsgálatokért gyakran a kórházaknak kell fizetniük, de ezt nem minden intézmény engedheti meg.
