„Ha a Közép-európai Egyetem eldől, melyik a következő?”

Enyedi Zsolt, az intézmény rektorhelyettese szerint a tervezett törvénymódosításnak van Amerika-ellenes éle.

– Hosszú ideje tart a kormányzati propagandában a sorosozás. Miért épp most került elő a CEU-val kapcsolatos tervezet?
– Csak találgatni tudok. Egyes elemzők szerint azt gondolhatja a kormány, hogy a hagyományos republikánus vonaltól elég távol lévő Donald Trump egyelőre a sajátos személyiségéből eredő politikát folytat, de amikor kiderül, hogy ez nem működőképes, akkor ez a politika kiszámíthatóbb lesz. Lehet, hogy vannak olyanok, akik megpróbálják ezt a néhány hónapnyi ablakot kihasználni arra, hogy a korábbi amerikai adminisztráció által sérelmezett gesztusokra szánják el magukat. De akik a tervezetet benyújtották, nem igazán értik, hogy léteznek országok, ahol a bal- és a jobboldal többé-kevésbé összezár, vagy legalábbis együtt tud működni, ha fontos kérdésekről van szó. Szerintem pártállástól függetlenül azt láthatják Washingtonban, hogy ennek a szabályozásnak van egy Amerika-ellenes éle, hiszen az amerikai egyetemeket az európaiakhoz képest másodrangúként kezeli.

– Michael Ignatieff rektor azt mondta, hogy próbálják tárgyalásos úton rendezni a vitákat, de van B tervük is. A rektor vasárnap Washingtonba utazik, hogy ott a döntéshozókkal és a médiával megismertesse a helyzetet. Ez lenne a B terv?
– Szerintem ez még az A terv része. Mi azon dolgozunk, hogy meggyőzzük a döntéshozókat Budapesten és Washingtonban egyaránt: az egyetemünk magyar és amerikai részének szimbiózisa maradhasson Budapesten, sőt szeretnénk, ha jobb körülmények között maradhatnánk itt. Nem azért utazik a rektor az Egyesült Államokba, hogy az eddigi működési forma helyett mást keressen, hanem hogy a jelenlegi megerősítéséhez kapjon támogatást. Az egyébként kifejezetten jólesett, hogy itthon sok jobboldali vagy konzervatív személyiség szólalt meg mellettünk, vagy hogy határon túli magyarok kezdtek aláírásgyűjtésbe. A rektor Washingtonban találkozik egyetemi emberekkel, lesz módja a médiában is megszólalni, és az igazgatótanácsunk tagjaival is egyeztet. Ez utóbbiban számos tekintélyes egyetemi vezető megtalálható, de vannak köztük olyan közéleti személyiségek is, mint például George Pataki, a republikánus párt egyik vezető politikusa.

– Balog Zoltántól kaptak már időpontot?
– Sajnos nem. Ezt különösen fájlaljuk, mert az egyetemen többek közt roma fiatalok oktatási programja is zajlik, ami Balog Zoltán szívügye. Járt is nálunk néhány éve. Azóta a programot továbbfejlesztettük, és szívesen megmutatnánk neki, hogy mire jutottunk. De ha nem akar találkozni velünk, nem erőszakolhatjuk rá magunkat.