– Palkovics László oktatási államtitkártól szerda este az új felsőoktatásitörvény-módosító javaslat visszavonását kérték, mire az államtitkár kategorikus nemmel válaszolt. Vagyis patthelyzet alakult ki. Van innen kiút? – kérdeztük Enyedi Zsoltot, a Közép-európai Egyetem rektorhelyettesét.
– Valóban patthelyzet van. Annyi elmozdulás érzékelhető, ha ezt lehet annak nevezni, hogy talán már az államtitkár is jobban érti, a tervezett módosítás elég súlyos helyzettel járna az egyetemünk számára.
– A kormány már jelezte, hogy ha kell, készek egyezményt kötni az Egyesült Államokkal, illetve New York állammal az egyetem további működéséről. Ez nem nyugtatja meg a CEU-t?
– Nem igazán, hiszen nem tudjuk, hogy a magyar kormány mit szeretne belevenni egy ilyen egyezménybe. Egyáltalán nem biztos, hogy azok a feltételek elfogadhatók lennének egy autonóm egyetem számára. De a tervezetben van más megszorítás is. Például külön campust kellene működtetni az Egyesült Államokban, ami nyilván rendkívül nagy beruházást igényelne, és értelmetlen is lenne, hiszen nem javítaná a képzés színvonalát Budapesten. Az embernek önkéntelenül is az jut eszébe, hogy ez a feltétel azért került a törvénymódosító javaslatba, mert a CEU, egyedüliként a Magyarországon működő külföldi egyetemek között, a székhelye szerinti országban nem folytat oktatási tevékenységet. De vannak más problémás pontok is. Például az Európán kívüli professzorok, oktatók munkavállalásának szigorítása, illetve az, hogy az amerikai vagy a magyarországi jogi egységünk nevét meg kellene változtatni. Ez az utóbbi megint csak egy olyan feltétel, ami más egyetemeket nem érint. De ha most a CEU eldől, felmerül a kérdés, hogy melyik lesz a következő. Ez a hozzáállás az egész felsőoktatás szabadságára nézve veszélyt jelent.
– Ön szerint a törvénytervezet CEU-, vagy inkább Soros György-ellenes?
– Nem tudom, hogy Soros Györgyöt ez bántja-e, vagy sem. Minket bánt, és ezért CEU-ellenes intézkedésnek érezzük. De nyilván vannak olyan kormányzati szereplők, akiknek a fejében összefolyik a kettő. Ezt a gondolkodásmódot meglehetősen furcsának találom. Van egyrészt egy konkrét személy, Soros György, és létezik egy konfliktus közte és a kormány egyes tagjai között, másrészt pedig van egy működését tekintve tőle független egyetem, ahol a diákok dolgozatokat írnak, vizsgáznak, a professzorok kutatnak. Eddig úgy tűnt, hogy ez a két jelenség a kormány szemében is különválik.
– Hosszú ideje tart a kormányzati propagandában a sorosozás. Miért épp most került elő a CEU-val kapcsolatos tervezet?
– Csak találgatni tudok. Egyes elemzők szerint azt gondolhatja a kormány, hogy a hagyományos republikánus vonaltól elég távol lévő Donald Trump egyelőre a sajátos személyiségéből eredő politikát folytat, de amikor kiderül, hogy ez nem működőképes, akkor ez a politika kiszámíthatóbb lesz. Lehet, hogy vannak olyanok, akik megpróbálják ezt a néhány hónapnyi ablakot kihasználni arra, hogy a korábbi amerikai adminisztráció által sérelmezett gesztusokra szánják el magukat. De akik a tervezetet benyújtották, nem igazán értik, hogy léteznek országok, ahol a bal- és a jobboldal többé-kevésbé összezár, vagy legalábbis együtt tud működni, ha fontos kérdésekről van szó. Szerintem pártállástól függetlenül azt láthatják Washingtonban, hogy ennek a szabályozásnak van egy Amerika-ellenes éle, hiszen az amerikai egyetemeket az európaiakhoz képest másodrangúként kezeli.
– Michael Ignatieff rektor azt mondta, hogy próbálják tárgyalásos úton rendezni a vitákat, de van B tervük is. A rektor vasárnap Washingtonba utazik, hogy ott a döntéshozókkal és a médiával megismertesse a helyzetet. Ez lenne a B terv?
– Szerintem ez még az A terv része. Mi azon dolgozunk, hogy meggyőzzük a döntéshozókat Budapesten és Washingtonban egyaránt: az egyetemünk magyar és amerikai részének szimbiózisa maradhasson Budapesten, sőt szeretnénk, ha jobb körülmények között maradhatnánk itt. Nem azért utazik a rektor az Egyesült Államokba, hogy az eddigi működési forma helyett mást keressen, hanem hogy a jelenlegi megerősítéséhez kapjon támogatást. Az egyébként kifejezetten jólesett, hogy itthon sok jobboldali vagy konzervatív személyiség szólalt meg mellettünk, vagy hogy határon túli magyarok kezdtek aláírásgyűjtésbe. A rektor Washingtonban találkozik egyetemi emberekkel, lesz módja a médiában is megszólalni, és az igazgatótanácsunk tagjaival is egyeztet. Ez utóbbiban számos tekintélyes egyetemi vezető megtalálható, de vannak köztük olyan közéleti személyiségek is, mint például George Pataki, a republikánus párt egyik vezető politikusa.
– Balog Zoltántól kaptak már időpontot?
– Sajnos nem. Ezt különösen fájlaljuk, mert az egyetemen többek közt roma fiatalok oktatási programja is zajlik, ami Balog Zoltán szívügye. Járt is nálunk néhány éve. Azóta a programot továbbfejlesztettük, és szívesen megmutatnánk neki, hogy mire jutottunk. De ha nem akar találkozni velünk, nem erőszakolhatjuk rá magunkat.
