Hetekre bezárhatják a gyerekeket az otthonokban

Már egy éve nem módosítják a törvényt, amely alapján túl hosszú ideig korlátozható a fiatalok személyi szabadsága.

Lapunk most kiderítette, a mai napig nem módosították a jogszabályt. Az ombudsman lapunk érdeklődésére közölte: a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) munkacsoportot hívott ugyan össze a gyermekotthonokban élő gyerekek személyes szabadságának korlátozásával összefüggő jogszabályok áttekintése és a módosításuk előkészítése érdekében, ám a testület első és eddig egyetlen ülése tavaly május 18-án volt, azóta nincs előrelépés.

A kaposvári speciális gyermekotthonban végzett ellenőrzés során derült ki az is, hogy a gondozási hely megváltoztatására irányuló döntést, például a központi fenntartású speciális otthonba történő elhelyezést csupán az utolsó pillanatban, sokszor a költözés napján közlik a gyerekekkel, akiknek így nincsen lehetőségük tiltakozni, ami Székely László szerint szintén az alapvető jogokba ütközik. Ebben sincs érdemi eredmény: az ombudsman szerint az Emmi kilátásba helyezte ugyan a szabályok módosítását annak érdekében, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorúval is közölni kelljen a hatóság döntéseit, és beszámolt arról, hogy ebben az ügyben egyeztetésbe kezdett az Igazságügyi Minisztérium illetékes államtitkárságával, a törvényt még nem módosították.

A kaposvári és fővárosi otthon látogatásakor is felvetődött, hogy a növendékek között van olyan, aki gyermekprostitúció áldozata lehetett, ezért a biztos gyermekprostitúcióra vonatkozó stratégia kialakítására tett ajánlást a Belügyminisztériumnak. A tárca azonban szükségtelennek tartja önálló gyermekprostitúció, illetve gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni stratégia kidolgozását.

Az ombudsmani fellépés ugyanakkor számos ügyben érdemi eredményt hozott. Idén januártól például az egészségesek mellett már a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekeket is nevelőszülőnél kell elhelyezni, nem pedig gyermekotthonban. Ettől csak kivételes esetben lehet eltérni, akkor, ha a nevelőszülői elhelyezés nem áll a gyermek érdekében, vagy arra állapota miatt nincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítást szintén az alapvető jogok biztosa kérte a szaktárcától, mivel szerinte az érintett gyerekek állapota sokszor nem indokolta, hogy automatikusan intézetbe rakják őket, a törvény eddig mégis ezt írta elő. (Az Emmi szerint korábban is a nevelőszülőnél elhelyezés volt a fő szabály, csak a jogszabály megfogalmazása nem volt egyértelmű, ezért módosítottak rajta.)

Fontos előrelépés történt a pszichológus- és az egyéb szakemberhiány ügyében. Fóton például a látogatáskor egy felnőttekre szakosodott pszichiáter foglalkozott a gyerekekkel, azóta sikerült megoldani, hogy gyermekpszichiáterek lássák el az otthonban gondozott gyermekeket, és növelték a nevelők számát. A Cseppkő gyermekotthonban is feltöltötték a pszichológusi státusokat, ahogy Kaposváron is ígéretet tettek erre. A biztos kifogásolta, hogy Fóton és a Cseppkő gyermekotthonban a gyermekek vagy fiatalok életkora és a velük foglalkozó nevelők és gyermekfelügyelők végzettsége nincs összhangban egymással, például magatartászavaros kamaszokat kisgyermeknevelők vagy csecsemőgondozók látnak el, akiknek ehhez nincs meg a szükséges kompetenciájuk. Azóta a vonatkozó jogszabály külön előírást tartalmaz arra, hogy milyen képesítéssel lehet a speciális szükségletű gyermekekkel és az utógondozott fiatalokkal foglalkozni.

A szülőkkel, hozzátartozókkal való kapcsolattartás ügyében is vannak pozitív fejlemények. Fóton új kapcsolattartó‑szobákat jelöltek ki, a Cseppkő gyermekotthon pedig végre a szülők és a gyermekek rendelkezésére bocsátotta a meglévő kapcsolattartószobát. Mindkét helyszínen panaszládát helyeztek ki, utóbbiban a különleges adatok kezelését is módosították.

A Cseppkő utcai gyermekotthonról egyebek közt azt állapította meg a biztos, hogy bár több jó gyakorlatot is visznek, súlyos hiányosságok is jellemzik az intézményt. Így például a gyerekek iskolakerüléséhez asszisztálnak a nevelők, az otthon pedig a gyakorlatban még mindig egy száznál is több gyereket ellátó tömegintézmény. Bár az intézmény papíron három külön gondozási helynek minősül, és három negyven-negyven férőhelyes önálló szakmai egységből áll, a valóságban egy területről és egy intézményről van szó, az itt élő gyermekek elkülönülése a gyakorlatban nem valósult meg. Így itt egyszerre száz-százhúsz gyermeket látnak el (137 engedélyezett férőhely van). Azt az ombudsman is elismerte, hogy ez nem jogsértő állapot, ám szerinte ez túl nagy létszám. Ezért megfontolásra ajánlotta Balog Zoltánnak, módosítsa úgy a jogszabályt, hogy az azonos telephelyen működő, de papíron önálló gyermekotthoni egységek összes férőhelye se lehessen magasabb negyvennyolcnál.

Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára szerint azonban a javaslat akkor támogatható, ha sikerül annak költségvetési hátterét megteremteni. Az alapvető jogok biztosa ezzel szemben úgy látja, hogy mivel jogszabályokat követve évről évre egyre több gyereket helyeznek el nevelőszülőnél, ezért folyamatosan szabadulnak fel gyermekotthoni férőhelyek, amelyek irányított átcsoportosításával megszüntethetők lennének a nagy létszámú intézmények.

Leváltották a vezetőt 

Az alapvető jogok biztosa által is feltárt problémákkal, köztük a bántalmazásokkal összefüggésben rendőrségi eljárás indult a zalaegerszegi gyermekotthon több dolgozója ellen. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság két gyermekfelügyelő és két nevelő ellen indított eljárást, az integrált intézmény vezetője pedig visszavonta a korábbi otthonvezető megbízatását – közölte szerdai számában a Zalai Hírlap. Székely László a múlt héten tette közzé jelentését, amely a zalaegerszegi gyermekotthonban súlyos és rendszerszintű alapjogi visszásságokat tárt fel: „A gondozott gyermekek ellátása nem megfelelő, rendszeresen bántalmazzák őket.”

###HIRDETES2###