Kovács Zoltán a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken úgy fogalmazott, hogy a migrációval kapcsolatban az elmúlt években már sokszor látott „koreográfia” ismétlődik most meg: külföldről pénzelt „úgymond jogvédő szervezetek” megalapozatlanul kritizálják a magyar kormányt, amire „megfelelőképpen reagálnak” a brüsszeli bürokrácia, valamint az ottani baloldali és liberális pártok soraiból.
Az egyik ilyen tiltakozó szervezet a több mint ötven éve működő, Nobel-békedíjjal is kitüntetett Amnesty International – európai igazgatóhelyettesük, Gauri van Gulik pedig szerdán durván jogsértőnek nevezte a szigorítást. „A menekülteket és migránsokat konténerekbe zárni nem menekülteljárás – az éppen annak a megtagadása” – figyelmeztetett az amnestys vezető. A másik, jelentősebb tiltakozó a Magyar Helsinki Bizottság, aminek működésével korábban még nem volt baja a Fidesznek, sőt 2010-ben Gulyás Gergely még állami kitüntetést is javasolt a szervezetnek – igaz, az MHB akkor éppen a 2006-ban elkövetett jogsértésekkel foglalkozott.
A brüsszeli bürokráciát pedig az Európai Bizottság képviselheti a kormányszóvivő értelmezésében: az EB a magyar szigorítás elfogadása után jelezte, két héten belül Magyarországra küldi migrációs kérdésekért felelős európai biztosát, Dimitris Avramopoulost hogy „komoly tárgyalásokat” folytasson a magyar kormánnyal az ügyről.
Kovács Zoltán mindenesetre bizakodó, szerinte be fogják bizonyítani, hogy a törvény teljes mértékben összhangban van az Európai Unió (EU) jelenlegi szabályozásával – írja az MTI. Egyébként Lázár János kancelláriaminiszter is hasonlóan gondolkozik, csütörtökön például arról beszélt, hogy Ausztriának segítünk a menedékkérők tranzitzónába zárásával.
Kovács Zoltán a rádióműsorban az életből vett tapasztalatokra hivatkozott, szerinte az elmúlt években kiderült, hogy a migránsok „üzemszerűen élnek vissza” a politikai menedékjog iránti kérelemmel, amelyet arra használnak fel, hogy eltűnjenek a schengeni határokon belül. Épp ezért, minden eszközzel biztosítani kell, hogy az illegális bevándorlók ne léphessenek az EU területére.
A kormányszóvivő Paks II.-ről is beszélt, leszögezve: a beruházás az olcsó elektromos áram kulcsa a következő ötven-hatvan évre.
