Álvita folyik az ügynökkérdésről Lázár János szerint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter erről „Kádár-huszárok és pártkatonák – Munkásőrök Hódmezővásárhelyen, 1957–1989” című kiállítás megnyitóján beszélt választókörzetében. Lázár az MTI-nek nyilatkozva elmondta, miközben az ügynöklista nyilvánosságra hozatala körül zajlik a közéleti vita, huszonhét éve várat magára az igazi tettesek, a megrendelők megismerése. – Ezért nem árt tudni, kik voltak azok, akiknek a párttagság sem volt elég, hogy kivegyék a részüket a rendszerből – fogalmazott a miniszter. Szerinte más volt a felelőssége annak, aki 1957 után lépett be a munkásőrségbe, mint annak, aki karriervágyból vagy megfelelési kényszerből, a hetvenes-nyolcvanas években csatlakozott a szervezethez.
– Nem vendettát akarunk itt Hódmezővásárhelyen, hanem bocsánatkérést és a hibák beismerését – húzta alá Lázár. A miniszter ugyanis kezdeményezte, hogy Hódmezővásárhelyen hozzák nyilvánosságra a csaknem ezer munkásőrnek és karhatalmistának a nevét, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében. A kiállításnak otthont adó Emlékpontban ugyanis tavaly óta kutatják az 1956-os eseményeket, idén a megtorlásokra fókuszálnak. Az intézet vezetője, Miklós Péter elmondta, ősszel várhatóan megjelenik egy kötet, amiben szerepelni fog a több mint 950 munkásőr és karhatalmista neve.
Lázár szerint a tettesek kilétének nyilvánosságra hozatala azért is fontos, mert 1990 óta a Kádár-rendszer gaztetteiért Magyarországon senkit sem vontak felelősségre, senki sem került börtönbe.
– Egyre inkább elmosódnak a határok gyilkos és hős között – jelentette ki a miniszter, s hozzátette: Kádár Jánost Szent István és Mátyás király után az egyik legjelentősebb történelmi személyiségnek tartják az emberek, holott „Kádár nem volt több egy köztörvényes gyilkosnál”.
Az eseményen részt vett Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója is. A kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy a munkásőrség egy időben nagyobb létszámú volt a néphadseregnél, és bár utánpótlást, az úgynevezett Ifjú Gárdát nem sikerült létrehozni, a szervezet „néhány évtizedre mégis elintézte az ország sorsát”.
Hozzátette: a hódmezővásárhelyi munka példaértékű kell, hogy legyen más települések számára, hogy elkészítsék saját munkásőr-kiállításukat.
A Hír TV szerint Lázár ma a Heinekent is elővette Hódmezővásárhelyen. A miniszter a helyi hírportál szerint azt mondta, nehéz hetek elé fog nézni a holland sörgyár, mert ő a végletekig elszánt az Igazi Csíki Sör és egyáltalán a magyar sör védelmében. Közben az állami hírügynökség arról ír, hogy a kormány megvizsgálná a sörgyárak működésének szabályozását, a nagy cégek és a kisebb magyar szereplők, valamint a vendéglátóipari vállalkozások viszonyát. A Heineken és az Igazi Csíki Sör közötti vita alapja, hogy a cég szerint a székely kézműves sör az ő egyik márkájukat bitorolja. Ezt később egy bírósági döntés is kimondta.
