Egy szervezet nem tud másként működni, mint az a közeg, amelyben létrehozták – jelentette ki Veress Emőd egyetemi tanár az Eötvös Csoport szerdai beszélgetésén, ahol arra a kérdésre keresték a választ, hogy szükség van-e Magyarországon a romániaihoz hasonló korrupcióellenes ügyészségre. Veress Emőd szerint az elsőre eredményesnek tűnő szervezet Romániában számos problémával küzd.
Veress Emőd elmondta, hogy a politikailag aktív lakosság óriási hányadban támogatja ezt a hadjáratot, a közbizalom az ügyészi elit felé fordult, új bálványt találtak az emberek. Mindez ráadásul kiegészült azzal, hogy aki kritizálja az ügyészség működését, arról azonnal azt terjesztik, hogy a korrupció elleni harc útjába áll. Így járt az Alkotmánybíróság is, amikor kimondta, hogy a hibás feladatvégzésért nem lehet senkit sem a korrupcióellenes ügyészség elé hurcolni, ehhez az kell, hogy törvénysértő is legyen.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója is azon az állásponton volt, hogy önmagában egy plusz intézmény létrehozása nem oldja meg a korrupciós gondokat. Kelet-Európában leginkább azért merülnek fel a romániaihoz hasonló megoldási ötletek, mert az emberek – Nyugat-Európával ellentétben – szkeptikusak az ügyészség és a rendőrség munkájával szemben. Viszont Magyarországon például több mint 10 intézmény vizsgálhatja a visszaéléseket, tehát nem lehet azt állítani, hogy ezen a fronton hiányban szenvedne a terület.
Sokkal nagyobb probléma szerinte az, hogy a hazai ügyészségi struktúra nem megfelelő, a legfőbb ügyész ugyanis rendkívül nagy befolyással bír az eljárásokra. Beavatkozhat egyedi ügyekbe, úgy adhat utasítást, hogy annak nem marad nyoma, azaz ha a legfőbb ügyész azt akarja, hogy ne induljon valaki ellen eljárás, akkor nem is indul – mondta Ligeti Miklós. Pótmagánvád ráadásul csak abban az esetben lehetséges, ha a konkrét sértett személy kezdeményezi. Sikkasztás esetében viszont a sértett az önkormányzat vagy az állam, tehát szinte kizárt, hogy továbbvihető legyen az ügy – tette hozzá.
A TI jogi igazgatója szerint a rendszer legnagyobb hibája, hogy nincsenek kontrollok a legfőbb ügyész felett. Nyugat-Európában ezzel szemben már az ügyész tétlensége esetén is bírósághoz lehet fordulni, ahol eldöntik, hogy indul-e eljárás. A legfőbb ügyészt ráadásul bebetonozzák a pozíciójába a mostani szabályok. Polt Péter kilenc évre nyerte el a mandátumát, ahhoz hogy leváltsák, kétharmados többséget kellene kapnia egy másik jelöltnek. Ez azt jelenti, hogy egy blokkoló egyharmadnyi kisebbség akár még hosszú évtizedekig is a székében tarthatja a legfőbb ügyészt – mondta Ligeti Miklós, aki azt is megjegyezte, hogy ilyen rendszerben egy másik ügyész esetében is nehéz lenne növelni a felderítettségi arányt.
