Nem okozott gondot a rejtélyes radioaktív felhő

Fónagy nyugtatta a kedélyeket, de a furcsa jelenség forrását még mindig nem ismerjük.

MNO
2017. 03. 16. 16:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemrég adtunk hírt arról, hogy néhány hétig ismeretlen eredetű radioaktív felhő lebegett Európa felett. Januárban a jód-131 izotóp a normális értékhez képest kiugróan magas, tehát természetes jelenségekkel nehezen magyarázható szintjét mérte egy norvégiai megfigyelőállomás Svanhovd város közelében. Az állomás néhány száz méterre található az orosz határtól, a Kola-félsziget mellett. A norvég hatóságok mégsem tartották szükségesnek minderről értesíteni a közvéleményt. A következő két héten aztán számos más országban – elsőként Lappföld Finnországhoz tartozó részén és Franciaországban, később Lengyelországban, Csehországban, Németországban, Spanyolországban, Ausztriában, Svédországban és Szlovákiában – is kimutatták a jód-131-et, igaz, az első méréseknél alacsonyabb koncentrációban. Először a franciák tettek közzé közleményt az incidensről február 17-én, jó egy hónappal az első észlelés után. A forrásról és az okokról semmit sem lehetett tudni.

Az Együtt képviselője, Szabó Szabolcs rákérdezett a nemzeti fejlesztési miniszternél, hogy Magyarországon is érzékelték-e a sugárzást. A Hvg.hu szúrta ki, hogy a tárcavezető helyett Fónagy János államtitkár válaszolt, aki kifejtette, hogy valamelyest igen, de ennek nem volt egészségügyi kockázata. Szerinte a szennyezés a kimutathatóság határán volt, ezért nem volt szükség további tájékoztatás kérésére, de az esetleges nukleáris robbantások detektálására létrehozott Nemzetközi Megfigyelő Rendszer adatait sem mutattak kiugró értékeket. A CTBTO, vagyis az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete közleményében is megerősítette, hogy a légkörben jelen lévő nyomnyi radioaktív jód időnként kimutathatóvá válik, elsősorban az orvosi alkalmazása következtében, és erre került sor az utóbbi időben is.

Mivel egyéb mesterséges izotóp nem volt kimutatható a mérés folyamán, a szennyezés forrásaként nukleáris robbantás és atomerőművi baleset kizárható.

Fónagy hozzátette, az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer 2017-ben két alkalommal mért kimutatási határt meghaladó mennyiségű jód-131 radionuklidot a levegőben: az év 4. és 7. hetében, de a két alkalommal speciális mérési módszerrel kimutatott mennyiségek sem jelentettek egészségügyi kockázatot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.