Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a gazdálkodás és menedzsmentet jelölték meg első helyen a legtöbben, több mint 3800-an szeretnének ősztől ezen a szakirányon tanulni. Második helyen a mérnök-informatikai szakirány, míg harmadikon az óvodapedagógia végzett. Ugyanakkor kétharmadára esett vissza az első helyen csecsemő- és kisgyermeknevelő szakot választók száma, így míg tavaly ezeken a képzéseken közel 2050 jelentkezőt regisztráltak, idén már kevesebb mint 1400-at. A jelentkezések csökkenésének köze lehet ahhoz, hogy a középfokú végzettségű bölcsődei dolgozók januártól több pénzt vihetnek haza. Ennek oka részben az, hogy az idei évtől magasabb lett a minimálbér és a garantált bérminimum összege, illetve az is, hogy az érintett dolgozók pótléka megnőtt, így januártól nettó 20–36 ezer forinttal egészítik ki fizetésüket.
Pozitívum, hogy több száz fővel nőtt a gyógypedagógiára jelentkezők, illetve az ápolás és betegellátás iránt érdeklődők száma, míg valamennyivel többen jelentkeztek óvodapedagógusnak is. Utóbbit azzal magyarázta Palkovics László, hogy pozitív hatást gyakorolt a pedagógus-életpályamodell bevezetése, illetve hogy a hároméves kortól kötelező óvodáztatás miatt több óvodapedagógusra van szükség.
A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Debreceni Egyetemre, illetve a Szegedi Tudományegyetemre jelentkeztek. A leggyorsabb jelentkezőnek mindössze hat percre volt szüksége kérelme kitöltéséhez. A jelentkezők átlagéletkora 24 év, a legidősebb közülük 75 éves. Hogy végül kinek sikerül bejutnia a felsőoktatásba, az várhatóan július 26-án derül ki.
