Ötezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba

Kétharmadára esett vissza a csecsemő- és kisgyermeknevelői szakra bejutni vágyók száma.

Kevesebb mint 106 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe, ez a szám ötezer fővel kisebb a tavalyinál – derült ki Palkovics László oktatási államtitkárnak és Gloviczki Zoltánnak, az Oktatási Hivatal (OH) elnökének csütörtöki tájékoztatásából. Mint Palkovics felhívta a figyelmet, bár a demográfiai adatok nem indokolják, az érettségizők száma csökken, a jelentkezőké azonban 2014 óta 105–111 ezer között mozog. Ez azt jelenti, hogy a felvételizők száma az elmúlt időszakban meg sem közelítette a hét évvel ezelőtti 140 ezer jelentkezőt vagy a 2004-es rekordot, amikor még 167 ezren kívántak bejutni a felsőoktatásba. Ugyanakkor az idei jelentkezők közül mindössze 71 ezer diák adott be kérelmet alapképzésre, vagyis ők azok, akik újonnan kezdik meg tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas képzésre több mint 91 ezren jelentkeztek 2017-ben, önköltséges képzést pedig mintegy 15 ezren jelöltek meg. Ezek az előző évinek megfelelő arányok.

Az alapképzésben és osztatlan mesterképzésen legnépszerűbbnek a gazdaságtudományok bizonyultak, ezt a jelentkezők 16,3 százaléka választotta. Igaz, ez enyhe visszaesés 2016-hoz képest. Második helyen a pedagógusképzés végzett, amelyre idén többen jelentkeztek, mint tavaly. Utóbbit Palkovics László annak tulajdonította, hogy javult a tanári szakma presztízse, és jó irányú változások történtek. A műszaki területre bejutni kívánó hallgatójelöltek aránya azonban 14,3 százalékról 13,5-re csökkent, de még így is ez bizonyult a harmadik legnépszerűbbnek.

Az előző évhez képest idén többen választották az orvos- és egészségtudományokat, az informatikát és a művészeteket. A bölcsészettudományi, illetve jogi stúdiumokat választók aránya viszont stagnált. A kormány ugyan évek óta igyekszik népszerűsíteni a természettudományos képzéseket, az államtitkár kénytelen volt elismerni, hogy itt lényegi javulás egyelőre nem történt, így a közeljövőben programok indulhatnak a helyzet javítására. Igaz, az továbbra is kérdéses, hogy a szakközépiskola szakgimnáziummá alakítása – melynek során a természettudományos tárgyak óraszámát csökkentették – hogyan fogja befolyásolni a jelentkezők számát.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a gazdálkodás és menedzsmentet jelölték meg első helyen a legtöbben, több mint 3800-an szeretnének ősztől ezen a szakirányon tanulni. Második helyen a mérnök-informatikai szakirány, míg harmadikon az óvodapedagógia végzett. Ugyanakkor kétharmadára esett vissza az első helyen csecsemő- és kisgyermeknevelő szakot választók száma, így míg tavaly ezeken a képzéseken közel 2050 jelentkezőt regisztráltak, idén már kevesebb mint 1400-at. A jelentkezések csökkenésének köze lehet ahhoz, hogy a középfokú végzettségű bölcsődei dolgozók januártól több pénzt vihetnek haza. Ennek oka részben az, hogy az idei évtől magasabb lett a minimálbér és a garantált bérminimum összege, illetve az is, hogy az érintett dolgozók pótléka megnőtt, így januártól nettó 20–36 ezer forinttal egészítik ki fizetésüket.

Pozitívum, hogy több száz fővel nőtt a gyógypedagógiára jelentkezők, illetve az ápolás és betegellátás iránt érdeklődők száma, míg valamennyivel többen jelentkeztek óvodapedagógusnak is. Utóbbit azzal magyarázta Palkovics László, hogy pozitív hatást gyakorolt a pedagógus-életpályamodell bevezetése, illetve hogy a hároméves kortól kötelező óvodáztatás miatt több óvodapedagógusra van szükség.

A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Debreceni Egyetemre, illetve a Szegedi Tudományegyetemre jelentkeztek. A leggyorsabb jelentkezőnek mindössze hat percre volt szüksége kérelme kitöltéséhez. A jelentkezők átlagéletkora 24 év, a legidősebb közülük 75 éves. Hogy végül kinek sikerül bejutnia a felsőoktatásba, az várhatóan július 26-án derül ki.