Egyelőre sem időpontot, sem konkrét tervezetet nem kaptak az ellenzéki pártok arra az ötpárti találkozóra, amelyet a Fidesz kezdeményezett a napokban a külföldről támogatott szervezeteket érintő törvénytervezet ügyében – tudtuk meg. Lapunknak a jobbikos Gyöngyösi Márton azt mondta, hogy hozzájuk semmilyen megkeresés nem érkezett eddig, de ha lesz konzultáció a civilek ügyében, azon biztosan részt vesznek. Az LMP-nél szintén azt mondták, hogy konkrétumokról egyelőre nem tudnak, még az időpontról sem, de a részvételüket ők is ígérik.
Vagyis a Fidesz az év elején hiába hirdetett nyílt háborút egyes Soros György által is támogatott civilek ellen, a harc a jelek szerint mégsem olyan sürgős a kormánypártnak. Pedig Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke akkor megüzente: „A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége.” Németh Szilárd egyébként akkor több szervezetet is megnevezett (TASZ, Helsinki Bizottság, Transparency International).
Éppen két hónapja, január közepén pedig a Jobbik kezdeményezésére tartottak találkozót a civil szervezetek átláthatósága ügyében a pártok, csakhogy arra az MSZP és a KDNP el sem ment, a Fidesz pedig érdemben nem, csak két szakértővel képviseltette magát. Akkor egyébként többek között az hangzott el, hogy szükséges az átláthatóság növelése a civil szervezeteknél, de ennek mindenkire egységesen kell vonatkoznia, azaz nem jó, ha ebből boszorkányüldözés lesz. Azt pedig a résztvevők elfogadhatatlannak nevezték, hogy a kormány meg akarja félemlíteni azokat a civileket, akik a kormánnyal szemben kritikát fogalmaznak meg. Több kérdést is felvetettek a résztvevők: vajon az uniós források külföldi pénznek számítanak-e, mi van azokkal a nemzetiségi szervezetekkel, amelyek az anyaországból kapnak támogatást, illetve különbséget tesznek-e abban, hogy a civilek közpénzt vagy magánadományokat használnak fel.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a múlt hétfőn azt ígérte, hogy a frakció még márciusban benyújtja a javaslatát, de a végső szavazás előtt megvárják, mi lesz az ügyben rövidesen induló nemzeti konzultáció eredménye. Ez utóbbi egyébként nem akadálya annak, hogy a javaslatot beterjesszék a parlamentnek – tette hozzá Kósa. (A konzultációval a Fidesz vélhetőleg letudja majd a javaslat társadalmi vitáját is, annak ellenére, hogy a témáról nem kérdezték meg az érintett szervezeteket.) A konkrét javaslatot azonban azóta sem terjesztették elő, így nem tudni például, hogy mekkora lesz az az összeg, amely fölött – külföldi támogatás esetén – arra köteleznék a civil szervezeteket, hogy hozzák nyilvánosságra, kik a támogatóik, milyen összeget és milyen céllal kapnak tőlük.
– A titkosszolgálatok nem használhatók fel belpolitikai, pártpolitikai célból. Ha ilyesmi történne, az a demokratikus jogállamiságot veszélyeztető súlyos törvénysértés lenne – ezt pedig már a HVG.hu kérdésére közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A portál azért tett fel kérdéseket az ügyben a Péterfalvi Attila által vezetett hivatalnak, mert Németh Szilárd Fidesz-alelnök többször utalt arra, hogy a titkosszolgálatoktól kérte a civilek átvilágítását. Sőt a politikus azt is jelezte, a szolgálatoktól kapott információ alapján tudja, hogy például az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet több pénzt kapott a Soros-féle OSI-tól (Open Society Institute), mint amennyit bevallott. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint ezek után tisztázni kell azt, hogy a civil szervezetek teljes átvilágításának kezdeményezése a törvényes keretek között valósult-e meg. Egyúttal jelezték, írásbeli felvilágosítást kérnek az ügyben Németh Szilárdtól.
